Sokat elárulhat az ősi Föld oxigénkatasztrófájáról a legrégebbi gyémánt.
A Föld múltjával kapcsolatban ma még sok a kérdés a tudomány számára, mivel annyira régen alakult ki a Föld, hogy alig maradt fenn olyan nyom, amin elindulhatnánk, és modellezhetnénk azokat a folyamatokat, melyek a planétánkat formálták.
Annyit tudunk, hogy a Föld nagyjából 4,567 milliárd éves, vagy ennél kicsit régebbi. A protoplanetráis ködből alakult ki, és formálódott lassan szilárd halmazállapotú bolygóvá.
Nagyon sokáig volt képlékeny a felszíne, és rengeteg volt a vulkanikus aktivitás, majd szép lassan kémiai úton beindult az élet, és megjelentek a felszínen az első mikroorganizmusok.
Túl sok dolgot azonban ezen kívül nem sikerült megtudunk ebből a korból, és a Föld úgynevezett oxigénkatasztrófájáról, amikor minden akkori élőlény elpusztult.
Az utóbbi években azonban egyre több olyan gyémántot, és egyéb zárványt találtak a föld mélyén, melyek bizakodásra adnak okot, ugyanis korukból adódóan betekintést nyújtanak a letűnt korszakba.
Ráadásul ezen gyémántok formálódása több milliárd évig is eltarthat. Ezért is szenzációs annak a gyémánt zárványnak a megtalálása, mely 2,5 milliárd éves. Ugyanis az elemzések szerint ez a gyémánt rengeteget elárulhat a nagy oxigénkatasztrófáról.
A drágakő belsejében 2,3 milliárd éves szilikát részecskét találtak, egészen a szélén pedig egy 250 millió éves gránitkristályt.
A különleges ásvány növekedése során bekövetkezett földtani változásokra. A botswanai gyémánt elemzése során például kiderült, hogy az elmúlt 2,5 milliárd évben nagy változások történtek a bioszféra, az atmoszféra, az óceánok és a geoszféra közötti szénkörforgásban.
Ez volt annak idején a nagy oxigénkatasztrófa, ami a légkör teljes átalakulásával járt, és azzal, hogy az akkori teljesen más légkörre berendezkedett élővilág elpusztult.
Egészen addig ugyanis az atmoszféra nem tartalmazott oxigént, legalábbis csak nagyon csekély értékben. Az oxigénmentes ősi atmoszféra rengeteg élőlény számára táptalaj volt.
Ez azt is jelentette, hogy nem tudtunk volna meggyújtani egy gyufát sem, mert a légkörben még annyi oxigén arány sem volt, hogy a tűz égjen. A helyszínen, Letlhakane település közelében lévő bánya köveinek anyaga 700 millió -2,5 milliárd éves.
Később ebben az ősi atmoszférában a mikroorganizmusok nagy mennyiségben kezdtek oxigént, az akkori élőlények számára mérgező gázt termelni. Ez nemcsak magát az életet befolyásolta óriási mértékben, de az időjárási folyamatokat és az üledékes kőzetképződést is.
Amennyiben újabb ilyen gyémántokat és zárványokat találunk, még teljesebb képet kaphatunk a Földünk élet számára elengedhetetlen katasztrófájáról, mely rengeteg élőlény elhalását, de újabbak megszületését hozta magával.