Egy időutazó szerkezet nyomában.
A CIA egyes jelentéseiben is feltűnnek olyan utalások, melyek azt sejtetik, hogy a CIA ügynökségen titkos divíziójának kísérletei az időutazásra vonatkozóan főleg egy középkori szerkezeten alapultak, melynek fennmaradt terveit újraálmodva egy bizonyos Pellegrino Ernetti atya készített modernkori időgépet az 1950-es években.
Ernetti atya egy bencés szerzetes volt, aki a Vatikán területén ténykedett, és sokan azt beszélték róla, hogy egy olyan szerkezet birtokában van, – mi több, ő a megálmodója – mely képes az időbe betekinteni.
Fontos megemlíteni, hogy ez egy olyan szerkezet volt, ami a klasszikus értelemben nem teljesen volt időkép Inkább egy a múltat és a jövőt maga előtt görgető ismeretlen elven működő szerkezet melynek segítségével bele lehetett nézni a múltba.
A szerkezetet magát kronovizorként emlegették, és állítólag egy középkorban kitalált szerkezet volt az alapja. Az akkori szerkezetről szinte semmi nem maradt fenn, csak néhány korabeli leírás, melynek alapján Ernetti atya el tudta készíteni, mintegy isteni sugallatra.
A Vatikán titkos archívumában mg ma is fellelhetőek azok a rajzok, tervek, melyekhez Ernetti atya hozzájutott, és az atya saját tervei is, az időgéphez, pontosabban a kornovizorhoz kapcsolódóan.
Ernetti nem csak atya volt, egy bencés szerzetes, hanem komoly tudós és fizikus is. Tanszéket is vezetett annak idején a Benedetto Marcello tanszéken. Komoly hitele volt tehát, és senki sem adott kétséget a szavainak, amikor azt mondta, képes betekinteni egy szerkezettel a múltba.
Ernettit kifejezetten érdekelni kezdték a szubatomi részecskékkel kapcsolatos elméletek, és kísérleti modellek. Amikor hozzájutott a középkorból származó elírásokhoz, tudta, hogy az elv segítségével megoldást találhat arra, hogy újra alkossa a szerkezetet.
Ernetti atya múltvizsgáló berendezése annyira jól működött, hogy mikor először tapasztalta azt, hogy mire képes, napokig azon mélázott, hogy mit láthatott, és hogy ez lehet az emberiség történelmének legnagyobb tudományos felfedezése.
A kronovizor egy tévéképernyőre volt képes kivetíteni a múltat. Ez egyet jelentett azzal, hogy nem kellett megélni az időutazással kapcsolatos paradoxonokat, így nem avatkozott be a múlt folyásába.
Mindez 1972-ben volt, ekkor állt elő azzal, hogy elkészítette az időbe belelátó szerkezetet.
Rengeteg fejlesztés követte még ezt, majd több ízben tartott vele bemutatókat, melyek mindig meggyőzték a hitetlenkedőket arról, hogy valóban a múltat látni a szerkezet képernyőjén.
1986-ban már széles közönség előtt is demonstrálta időgépének tényleges működését. Az időszámításunk előtti 169-ből származó görög előadás megjelenő képei elkápráztatták a közönséget és az akkori hivatali embereket is, szintúgy a médiát.
Még újságcikkben is lehozták a Jézusról készített állítólagos felvételt. Még Benito Mussolini életébe is belenéztek a géppel, hogy el tudják dönteni, hitelesek-e az ott látottak.
A kronovizor hosszú időn keresztül működött, és mivel nem kapott nagy médiavisszhangot ahhoz képest, hogy miről van szó, mivel sokan nem hitték el a hírt, ezért az egyháznak nem volt szüksége arra, hogy eltusolja az ügyet.
Később azonban, Ernetti halála után a Vatikán nem hagyhatta, hogy a kronovizornak csak egyetlen darabja is fennmaradjon, és mindet megsemmisítette, a tervrajzokat, műszaki leírásokat pedig elégette.
Állítólag mindezt azért tették, mert a kronovizorban valami olyasmit láttak Krisztus keresztre feszítése kapcsán, mely alapjaiban döngölné a földbe az egyházat…
Hogy ez így volt-e vagy sem, azt nem tudni, de a Vatikán archívumában, ahová soha senkinek nem engednek betekintést, bizonyára még őrzik a titkot. Talán Ernetti atya szerkezete tényleg rávilágított egy piszkos egyházi, vagy hitéleti tényre, mely mindent megváltoztatna? Vagy csak az idő veszélyes természete miatt takarították el a kronovizor minden nyomát a Földről?