Létezik egy bizonyos John Brandenburg nevű fizikus, akinek van egy nagyon furcsa elmélete az egykori marsi élettel kapcsolatban. Brandenburg szerint a Mars bolygón kétszer is élt fiatal és hangos civilizáció, amely a földihez volt hasonló.
[dropcap]A[/dropcap] probléma az volt, hogy ezek a civilizációk nem tetszettek naprendszerünk környékén élő idegeneknek és kétszer is kinullázták a Marson az életet, vele együtt a civilizációval.
Brandenburg régebben is ezt az elméletét hangoztatta, de akkor ezt a bolygó vörös színével magyarázta. [pullquote]A Marson a jellegzetes szín az atomrobbantások miatt van.[/pullquote]
Az új Mars-misszió azonban kiderítette, hogy a bolygó légkörében nagyjából annyi a Xenon 129 izotóp koncentrátumának tartalma, mint amekkora volt a csernobili atomkatasztrófa után. Továbbá az Amerikai Egyesült Államok néhány helyén is ilyen eredményeket mértek, ahol hidrogénbombát teszteltek.
Brandenburg szerint ez már elég bizonyíték arra, hogy itt a Földön is elég komoly veszélyt jelenthet az atombomba. Azonban arra is meg van az esély, hogy a zajos műholdjaink miatt ránk is atombombát dobhatnak az idegenek, mert zavarjuk nyugalmukat.
Ők inkább a csillagközi nyugalmat szeretik. Meg kell jegyeznünk, hogy Brandenburg egyébként nem elmebeteg, mert az amerikai űrkutatásban jó néhányszor jelentős pozíciókat töltött be. Valamint rajta kívül is több tudós vallja, hogy a Marson valaha volt élet, aminek valamilyen nukleáris reakció tett pontot a végére.
Igaz a tudósok közül Brandenburgon kívül senki nem gondolja azt, hogy a marsi életnek idegenek vetettek véget atombombával.
A Xenon 129-es izotóp koncentrációja egyébként nem nagy szám a világűrben. Az izotóp koncentrációja magas számtalan üstökösön és a Jupiteren is. A feltevés okát, csak találgatni lehet. Egy 1960-as felfedezés szerint a Xenon 129 a jód 129 bomlásterméke. A jód 129 pedig a Naprendszer ősanyagának egyik része volt.