Földönkívüli ásvány mesél az emberiség – és a Naprendszer – történetéről.
Óriási dolgokra jöhetünk rá, ha tanulmányozni kezdjük azt, amit nemrég fedeztek fel szakemberek.
Az egészben az az elképesztő, hogy két kutatócsoport egymástól teljesen függetlenül jutott ugyanarra az eredményre.
Évtizedek óta komoly kutatások folynak abban az irányban, hogy a Földön valaha fellelt meteoritokat tanulmányozzák, és az összetételüket elemezzék. Ennek a régóta folyó, igen átfogó eredménye végül az lett, hogy bejelentették: egy új ásványt fedeztek fel.
Ez az ásvány földönkívüli ásvány.
Az anyagot rubinitnek nevezték el Alan E. Rubin, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem úttörő kozmokémikusa után.
A meteoritokban apró, 10 mikrométernél is kisebb gránátszemcséket találtak. A kutatók hamar rájöttek, hogy egy egészen új ásvánnyal van dolguk. A Ca3Ti3+2Si3O12 kémiai képletű anyag később a rubinit nevet kapta a szakbizottság által.
Nemrégiben, 2017 márciusában jóvá is hagyták hivatalosan az új elemet.
A kalcium-alumínium-gazdag zárványok a Naprendszer legősibb szilárd anyagai, melyek nagyjából 4,568 milliárd éve alakultak ki a proto-Naphoz közeli régióban, magas hőmérsékleten. Manapság szubmilliméteres és centiméteres darabkákban fordulnak elő szenes kondritok formájában.
Bár a kondritok igen gyakoriak – a Földön megtalálható meteoritok 85 százalékát teszik ki -, szenes formában viszonylag ritkán fedezhetők fel.
Éppen ezért érhető, hogy miért ennyire rendkívül különleges a felfedezés.
A rubinit tanulmányozásával nemcsak a Naprendszer korai szakaszáról, kialakulásáról tudhatunk meg jóval többet, de így közvetetten az emberiség múltjáról is.
Sokan ugyanis a mai napig kérdésesnek tartják, hogy hogyan is jutott az élet a Földre, és ténylegesen meteoritok hozták-e el a bolygónk kialakulása után, vagy sem. Ezt, és még sok mást megválaszolhatnak a rubinit tanulmányozásával.
OSZD Meg másokkal is!