Egy Dél-Andokban lévő sírban olyan leletet találtak, ami alaposan feladja a történészeknek a leckét.
Van egy lelet, egész pontosan egy különleges, nagyon régi rézmaszk, mely alaposan gondolkodóba ejtette megtalálásakor nem csak a régészeket, de a teljese történész társadalmat is.
A speciális maszkot eredetileg az Andok déli részén találták, egy több ezer éves eddig feltáratlan sírban.
A sírban talált egyéb dolgok alapján elvégeztek egy kormeghatározást, külön a maszkon is. Ebből az derült ki, hogy nagyon régi, talán az egyik legrégebbi, amit a térségben találtak, ugyanis legalább 3.000 éves.
A maszk négyzet alakú, és 2015-ben bukkantak rá a La Quebrada területén található Cajón-völgyben. A sírban, melyben rábukkantak, 14 különböző egyéntől származó csontmaradványokat is találtak.
Eredetileg 1800-1900 évvel ezelőtt élhetett itt egy kisebb csoport, feltehetően egy általuk hátrahagyott sírról lehetett szó. Azonban a maszk volt a legrejtélyesebb lelet mind közül.
A maszkot eredetileg úgy vették észre, hogy kiállt a földből. Amikor közelebb mentek a környéken lakók, akkor vették észre, hogy ez egy különleges régészeti lelet lehet.
Ezután léptek közbe a régészet a helyiek értesítését követően.
A helyszínen a rézmaszk és a csontok mellett kőfalak maradványait, és egy rézfüggőt is találtak.
Pontosan a kora és a maszk mivolta volt az, ami gondolkodóba ejtett mindenkit.
Ugyanis ennek a rézmaszknak a puszta létezése is teljesen újra írhatja a történelmet, legalábbis Dél-Amerika történelmét arról, hogy hol, és mikor alakulhatott ki a fejlett kohászat.
Az eddigi ismereteink szerint a fejlettebb technológiával dolgozó kohászat első ízben valahol az Andokban jelent meg, és Peru volt a bölcsője. Ezek a prekolumbián időkben mentek végbe Amerika déli részén.
Mindeddig úgy tudtuk, hogy csak ezen terület vette ki a részét ebben a fejlett kultúrában és technológiában. Pedig a rézmaszk megtalálása pont arra világít rá, hogy bizony más területek is fontos szerepet kaphattak a kohászat elterjedésében.
Nem csak és kizárólag a terjedésről van szó, hanem arról, hogy ezeket a területeken próbálták tovább fejleszteni a fémekkel való munkát.
A talált maszk óriási jelentőségű, ugyanis abban az időben úgy tudták, hogy az ott élő népek akkor kezdtek el betelepedni, és a vadászó, gyűjtögető életvitelről lassan áttérni a farmgazdálkodásra.
A lelet arra utal, hogy sokkal fejlettebbek lehettek az itt élő népek, és talán ez az egész folyamat jóval hamarabb mehetett végbe.
A maszk alig egy milliméternyi vastag, és orr és szemek is láthatóak rajta. Hogy pontosan mi lehetett a funkciója, azt senki sem tudja, bár vannak elképzelések arra vonatkozóan, hogy eredetileg hordható maszk lehetett.
A Peru és környéki fémkohászat nagyon fejlett volt…
Ezt erősítik az oldalán található lyukak is.
A maszk léte ténylegesen óriási jelentőségű, mert bizonyítja, hogy az Andok környékén élő civilizáció hihetetlenül fejlett lehetett, és akár a korát is jóval megelőzhette.
Alaposan alábecsülték őket a történészek, és most sok mindent megváltoztathat a történelmi idővonalon a maszk, és a maszkkal kapcsolatos felfedezések, vizsgálatok.
OSZD MEG másokkal is!