Sikeresen zárult az első komolyabb új generációs evolúció visszafordító kísérlet, melynek során a kutatók azt bizonyították be, hogy ahogyan sejthető is volt, az evolúció tényleg visszafejthető önmagába. Egy csirkén voltak képesek dinoszaurusz lábat növeszteni!
Dogma
Az evolúciós biológiában is létezik egy mélyen gyökerező feltevés, ami azt tartja, hogy ugyanabba folyóba nem léphetünk bele kétszer. Amint egy organizmus specializált adottságokat fejleszt ki, képtelen visszatérni ősei életstílusához.
Ennek az elvnek még nevet is adtak. A Dollo-törvény szerint az evolúció egyirányú és visszafordíthatatlan. Ez a törvény azonban nem egyöntetűen elfogadott, olyannyira, hogy időnként heves vitákhoz vezet a biológusok körében.
A Michigan Egyetem biológusaiból álló kutatócsoport egy nagyszabású genetikai tanulmányt végzett a házakban megtalálható parányi poratkákon, melyek ellentmondani látszottak Dollo törvényének.
És nem is sejtették, mennyire igazuk volt. Az elmúlt években több kutatólaborban is kísérletekbe fogtak arra vonatkozóan, hogy az evolúciót valahogy visszafordítsák, visszafejtség, így bizonyítva be ennek lehetségességét.
Az evolúciós sikeresen visszafejthető: csirkén növesztett dinoszaurusz láb
Ezért is kavart akkora nagy port a napokban a hír, miszerint A chilei Egyetem tudósainak sikerült megdönteni a korábban felállított dogmát, méghozzá szenzációs kísérleti eredményekkel.
Egy csirkén voltak képesek dinoszaurusz lábakat növeszteni.
Az már régóta köztudott, hogy a madarak tulajdonképpen a 65 millió éve kihalt őshüllők távoli leszármazottai.
Genetikai kódjuk, illetve embrionális fázisuk egyes szakaszai ugyanis tartalmaznak olyan részleteket, melyek a néhai őshüllők genetikai kódjára hasonlít.
De honnan si tudnánk, milyen volt egy őshüllő DNS-e? Vetődik fel a kérdés – hiszen már rég tudnánk akkor klónozni őket, mint a Jurassic Park című filmben tették. Az utóbbi években már több olyan leletet találtak, melyekben apró vérlemezekből tudtak kinyerni őshullő DNS-t. Igaz ezek a DNS-ek nem voltak teljesen, de a megmaradt, rendelkezésre álló részekből megtudhattuk, hogyan is épül fel genetikai kódjuk.
Visszafejthetünk egy csirkét Velociraptorrá?
Bár a felfedezés és a kísérlet eredményei óriásiak, azért nem kell attól tartanunk, hogy rögtön vissza tudnánk egy közönséges csirkét fejteni egy húsevő ragadozóvá, például egy Velociraptorrá.
Ugyanakkor fontos hangsúlyozni azt, mennyire közel állnak ahhoz a kutatók, hogy sikerüljön az elkövetkező években teljes értékű evolúciós visszafejtést végrehajtani egy állaton.
Vagyis igen, akár éveken belül létrehozhatjuk az első dinoszauruszokat! Addig még komoly kísérletsorozatnak és további kutatásoknak kell majd lezajlania,
2015 májusában a Yale Egyetemen már lefolytattak érdekes, dinoszauruszokkal kapcsolatos kísérleteket. Néhány kísérleti csirkeembrió
génsebészeti technikával csőr helyett a korai ősök fogas állkapocsszerkezetéhez nagyon hasonló széles és lekerekített végű, Velociraptor-szerű szájat kapott.
A kutatók azt vizsgálták a beavatkozás segítségével, hogy az ősi vonásokat mutató állkapocs szerkezet hogyan befolyásolja az embrionális egyedfejlődést.
A kísérletek során a kutatók két olyan génre koncentráltak, amelyek az embrionális arcközépszerkezet megváltoztatásához nyújtottak segítséget. Nem a géneket módosították, hanem a gének előállításában szerepet játszó fehérjéket változtatták meg.
Most tényleg valóssággá válhat a Juraccis Park
Sokakban felvetődik a gondolat – akik látták a filmet – hogy most tényleg megvalósulhat a filmbéli John Hammond grandiózus álma, egy hús-vér élőlényeket felvonultató dínópark.
Korábban már rábukkantak néhány nagyon ígéretes leletre, melyek felvetették annak a lehetőségét, hogy a dinoszauruszok genetikai kódját kinyerve hús-vér élőlényeket alkothassunk belőlük. Gondoljunk csak az elmúlt években megtalált Tyrannoszaurusz combcsontra, mely vérlemezkéket tartalmazott. De kerültek már elő olyan borostyánkövek, melyek valóban magukba zártak moszkitókat, amikben még volt konzerválódott véralvadék.
Azonban ezek a leletek nem nyújtottak elég genetikai információt a lények megalkotásához, hiszen több mint 65 millió év alatt olyannyira sérült a DNS, hogy nem lehetne teljes bizonyossággal rekonstruálni azt.
A következő felvetés az volt, hogy – a Jurassic Parkban látottakhoz hasonlóan – más élőlények DNS-ével pótolnák a hézagokat. Ez azonban csak technikailag volt járható út, hiszen az így megalkotott lények nem is igazán dinoszauruszok lennének, hanem kreált szörnyek.
A kutatók a kísérlet sorozat sikere után most az evolúció visszafejtésben látják a megoldást.
Még rengeteget kell dolgozniuk, több évbe, vagy évtizedbe is beletelhet, mire egy működő eljárás lesz a dologból, de abban nagyon is biztosak, hogy egy napon majd egy madarat képesek lesznek teljesen „visszaállítani” dinoszaurusz alakba.
Ha pedig így lesz, onnan már csak egy utolsó lépcsőfok választ el minket attól, hogy egy cég megálmodja a grandiózus és legendás látványpark ötletét, és létrehozza a világ első élő dinoszaurusz parkját.