Halat enni egészséges, ugye? Igen, eddig mi is ezt gondoltuk…
Hatalmas botrány bontakozhat ki a jövőben, ami az élelmiszeriparból, pontosabban annak is a halászati szekciójából robbanhat ki.
Arról van szó ugyanis, hogy a nagy élelmiszeripari vállalatok hazudnak nekünk. Olyan igazságot rejtenek el előlünk, mely mindannyiunkat érint, hiszen mindenki egészségéről van szó.
A titok nem olyan bonyolult, de kellően sokkoló ahhoz, hogy a halászat amúgy is sok pénzt megmozgató iparát, és a gazdasági érdekcsoportokat tönkre tegye. Ezt pedig ők nem hagyhatják.
mindig is a pénzüknél kell lenniük, különben sem érdekli őket az emberek egészsége.
Ha érdekelné, elmondanák azt, tájékoztatnák arról a fogyasztókat, az átlagembereket, hogy a halak, és egyéb tengeri herkentyűk húsa rengeteg műanyag nanorészecskét tartalmaz, melyek önmagukban is rákkeltőek.
Ez azonban nem minden. Több független kutatólaboratóriumban is sikerült igazolni azt, hogy a konzervként felhasznált halak húsa – melyek majd a boltok polcaira kerülnek – daganatos sejteket tartalmaz.
Vagyis ezek az élőlényke mind betegek. A ma kifogott halak egy jó része, közel egyharmada különféle rákos megbetegedésekben, sejtburjánzásban szenved, és ez az arány egyre nő.
A gond azzal kezdődik, hogy a profithajhász megacégek, és nagy halászvállalatok ezeket a halakat tovább adják az élelmiszeriparnak. Az élelmiszeripar pedig mélyen hallgat róla, és ugyanúgy feldolgozza, mint minden más terméket.
Egészségügyileg persze senkinek sem kellene félnie, hiszen a rák nem fertőző, igaz?
Attól, hogy megeszünk egy konzervnyi halat, melynek testén egykor daganatok burjánztak, még nem jelenti azt, hogy a mi testünk is daganatossá válik.
Tumor egy hal húsában…
Azonban a rengeteg műanyag részecske bekerül a szervezetünkbe, és egyes meg nem erősített vizsgálatok szerint bizony nagyon ritka esetben, de tényleg előfordulhatnak mutációk, melyek során megbetegedhetünk.
A kutatás szerint azok, akik rendszeresen fogyasztanak tengeri halat, évente nagyjából 11.000 ilyen részecskét visznek be a szervezetükbe, melynek legnagyobb része ugyan távozik az alvégen, de legalább egy százaléka odabent marad.
Hogy mi lesz ezzel a műanyaggal – betokozódik a szövetek közé, a testünk pedig megfeledkezik róluk, vagy rosszabb esetben elkezdik mérgezni a szervezetet? Jó kérdés, ezt talán mindenkinek a fantáziájára bíznánk…
Nem túlzás állítani, hogy a Csendes Óceán kihalt. A benne élő élővilág 90%-a kipusztult a szennyeződés és a vízben keringő radioaktív izotópok miatt, a megmaradt állatok jó része pedig súlyosan beteg.
Ez azért fontos, mert a megmaradt élőlények egy részét fogjuk ki, így nem sokáig élvezhetjük a daganatokkal tűzdelt tengeri halak ízét.
Rengeteg állat betegen kerül feldolgozásra, mert a nagy gyártók ügyet sem vetnek az óriási veszélyre, amit ezek az állatok elfogyasztva jelentenek.
És hogy mégis, mekkora az egészségügyi kockázat? Egy korábbi hírt idéznénk: Alaposan megdöbbentette az orvosokat egy kolumbiai férfi tüdődaganata – a gyorsan növekvő sejttömeg nem emberi eredetű volt, hanem a betegben élő galandféregtől származott…
Persze ez még nincs teljesen megerősítve tudományosan, de az ördög nem alszik.
Hogy hová vezet ez az egész, még nem tudni, de az emberek legtöbbje nincs is tudatában, hogy milyen veszélynek teszi ki az életét azzal, hogy bedől az élelmiszeripar hazugságainak.
OSZD MEG másokkal is!