Kate Cooper, az élelmiszeripar egyik legnagyobb marketingese mesél azokról a piszkos titokról, hogyan tévesztik meg a fogyasztókat. Az általa nyilvánosságra hozott dolgok egyszerre hihetetlenek és felháborítóak!
Kate Cooper marketing szakember – aki nem mellesleg az élelmiszeriparban is dolgozott, mint marketing konzultáns – elképesztő, és egyben sokkoló képzeletbeli utazásra invitál minket az élelmiszermarketing világába.
Oda, ahol a fogyasztó gyakorlatilag hülyének van nézve, és ahol semmis em számít, semmi sem szent, csak a termékeladások!
Remek előadásában elmondja, hogyan vetetik meg velünk, fogyasztókkal a termékeket, sokszor anélkül, hogy egyáltalán szükségünk kenne rájuk.
Az első mindig a legfontosabb: el kell érni, hogy mi fogyasztók, akarjuk az adott terméket. tehát vágyódást kell kelteni, ehhez pedig rengeteg különféle, az emberi jellemre és a belső pszichére ható technikájuk van.
A tetszetős csomagolásra néha hívogató grafikákat helyeznek el melyek csak illusztrációként vannak jelen, de időnként nagyon megtévesztőek lehetnek.
Az élelmiszeripar van annyira pofátlan, hogy néha egy-egy terméket EGYTELEN APRÓ MÓDOSÍTÁS NÉLKÜL új termékként piacra dob, módosított néven. A fogyasztókba ugyanis bele lett nevelve az, hogy az újat keressék. Mert az új termék finomabb, az új termék egyet jelent a haladással, azzal, hogy trendi vagy. És ki ne szeretne ma trendi lenni, és követni a világ sodrását?
Amikor házias jellegű, vagy tejtermékekre, húsárukra gondolunk, akkor gyakran az ösztöneinktől vezérelve eszünkbe jut, honnan is származhatnak.
Kate Cooper szerint ezen a téren is óriási, és nagyon pofátlan átverés zajlik. A különféle hangzatos kulcskifejezéseket szinte minden termékre ráteszik, csak hogy eladható legyen.
Ez a három szupertitkos technika része. Az első nem más, mint az, hogy MINDENKI ELHISZI, AMI A CSOMAGOLÁSON VAN.
„Friss, Háztáji, Egyenesen a farmról, 100%-ban természetes, a hentes ajánlata”…stb.
Számtalan ehhez hasonlatos címkét láthattunk már, és egyre többet látunk napjainkban is. pedig ezek nagy része nagyon nem igaz. Gondoljunk csak a sajtokra, melyek romantikus, zöldellő farmokat mutató nagypapákat szerepeltetnek a reklámjaikban, miközben egy nagy acélüstben főzik, tele vegyszerezve, majd steril fémlapokon érlelik őket.
A második szabály az, hogy A FEJLŐDÉSRE ÖSSZPONTOSÍTSUNK. Ez egy rendkívül egyszerű és könnyen tetten érhető szabály, ha ismerjük a belső működését.
Ha megnézünk egy zsúfolt csirke, vagy sertéstelepen készített natúr képet, akkor általában elszörnyülködünk. Ellenben, ha ezt úgy adják elő, úgy találják, hogy abból az embereknek a fejlődés és a progresszió jön le, valamint az a hamis képzet, hogy ez az állatok érdekes is, akkor a fogyasztó megnyugszik.
Az élelmiszeripar pedig folytathatja kegyetlenkedéseit az álaltokkal, a színfalak mögött.
A világ összes antibiotikumának az 50%-át az állattenyésztésben használják fel…
Ezt mégis egy progresszív gondolatnak adják elő, sőt, még gyerek kifestőkönyvekbe is beletesznek sertéstelepeket ábrázoló képeket, hogy már fiatal korban belénk plántálják, mint későbbi fogyasztókba, hogy az élelmiszeripar egyes cselekedetei nem kegyetlenségek, ha azt a fejlődés és innováció oltárán teszik.
A harmadik elem, a harmadik titkos fegyver nélkül azonban ez az egész nem működhetne. És hogy mi az? Nem más, mint TE MAGAD!
„Ez egy tömeges mértékű és módszeres kegyetlenség, és mi csak azért vagyunk képesek boldogulni, mert mindenki részt vesz abban, hogy elfordítsa a fejét.”
OSZD MEG másokkal is!