Az itt látható jelenségek és képek hazánkban történtek. A klimatológusok szerint ezek egyre gyakoribbak lettek, és ez még csak a kezdet. Mire számíthat hazánk a klímaváltozás árnyékában?
Bizonyára nagyon sokan észrevettétek, hogy az elmúlt éveben Magyarországra is beköszöntött a rendkívüli időjárás. Mindez sokak szerint azon az ominózus március 15-i hatalmas havazással indult, amiben a fél ország teljesen megbénult.
Mások szerit a folyamat már jóval régebb óta észrevehető, de az volt az első olyan elem, ami megmutatta, idehaza is képes váratlan felfordulásokat okozni a globális felmelegedés.
Lehet egyet érteni, vagy egyet nem érteni, de TÉNY, hogy az emberi tevékenység bizony jelentős hatással volt a bolygó klímájára.
És az is tény, hogy ez a hatása ma már nem csak fokokban mérhető, hanem a tengerszint emelkedésében, és az globális időjárás egyre szeszélyesebbé válásában.
Ez különösképpen igaz hazánkra is, ahol az elmúlt években egyre több nagyerejű vihar tombolt, és egyre melegebb kánikulák vártak minket nyáron.
Az utóbbi hetekben egy ízben hatalmas özönvíz áraszotta el Budapestet, aminek következtében az egész tömegközlekedés megbénult. Az utak és járdák járhatatlanokká váltak, és a város egyes részei a Holnapután víz áztatta New Yorkjához kezdtek hasonlítani.
Több ízben láttak tornádót, melyek közül némelyik igen nagy volt. Az elmúlt évek statisztikái is rendre azt mutatják, hogy a tornádók valós veszéllyé nőhetik ki idővel magukat.
Csak az idei évben több tornádót láttak, mint néhány éve ugyanezen időszak alatt. nem beszélve, hogy az elmúlt évek földrengései – az apró földrengéseket is beleértve, melyek mikro rezgésként vanna regisztrálva – szintén emelkedő a tendencia.
Adódik a kérdés: mennyire válhat extrémmé Magyarország időjárása? És van-e okunk félni a tornádóktól?
Két fajtája létezik: a mezociklonális, és a nem-mezociklonális. Ezek nem mások, mint az égből lenyúló légoszlopok, melyek már elérik a felszínt.
Instabil légköri rétegződés esetén a levegő vertikális elmozdulásának következtében alakulnak ki. Ide tartoznak a gomolyfelhők és a zivatarfelhők. Amíg a tölcsér nem ér egyértelműen földet addig csak tubáról beszélhetünk.
Fontos megkülönböztetni a tornádót a porördögöktől, melyek ugyan sokszor nagyon hasonlítanak a tornádókra, ám ezek a forgószelek a felszínen jelennek meg legelőször és onnan törnek egyre magasabbra, miközben felkapják a környezetükben lévő port és törmeléket.
Tehát a kettő egyáltalán nem egyenlő!
A mezociklonális tornádók azokból a forgó zivatarfelhőkből alakulnak ki, melyeket szupercelláknak nevezünk. Az ilyen típusú zivatarok gyakran megjelenhetnek a nyári félévben Magyarországon is. Ezekhez hasonlók szoktak Amerikában tombolni.
A nem-mezociklonális tornádók gyakran kialakulnak hazánkban is, de nem veszélyesek, messze elmaradnak az Amerikában látott pusztító erejű testvéreiktől.
Az ilyen, és ehhez hasonló jelenségek fokozódhatna a legtöbb hazai szakember szerint. vagyis igen, hazánk extrém időjárási anomáliái nagymértékben fokozódhatnak, ugyanis alapvetően a globális időjárás határozza meg Magyarország időjárást is.
És a globális időjárás nagyon nagy változásokon látszik átmenni.
Nem csak óriási hőhullámok, de rekordmeleg nyár jöhet, mely minden eddigi csúcsot megdönthet. Mindemellett sokkal nagyobb erejű viharok, felhőszakadások, és több jégeső is várható.
Az elkövetkező években ez fokozódni látszik, így egyelőre nem tehetünk mást, minthogy kis hazánk is felkészül a klímaváltozás elkerülhetetlen hatásaira.
OSZD MEG másokkal is!