Egyes állatfajok különös módon viselkednek, a Csendes Óceánban pedig tömeges fajkihalás ment végbe az utóbbi években. A sarkvidéki állatok éheznek, mert nincs elég táplálék, a Föld levegő minősége pedig nagyságrendekkel romlott az egyre kevesebb zöld terület, és az egyre növekvő légköri szennyezés hatására. A méhek nem végeznek beporzást, mert már alig van belőlük.
Kaliforniában nemrég felfedezték, hogy a csendes óceán alját tengeri élőlények tetemei takarják olyan mennyiségben, amit a megfigyelés 24 éve alatt sohasem láttak. Összeomlóban van bolygónk ökoszisztémája?
Minden bizonnyal nagyon komoly a baj, és hogy mennyire, arról az utóbbi évek friss statisztikái adnak pontosabb képet riasztó számokkal, tényekkel:
- Sokan nem tudják, de statisztikailag a környezetszennyezés és a méreganyagok közvetlen vagy közvetett hatása annyi áldozatot szed évente, mint a világ vezető halálokai, az AIDS vagy a daganatos megbetegedések. Ez közel 100 millió embert jelent.
- Világszerte közel 1 milliárd ember nem jut megfelelő mennyiségű és tisztaságú vízhez, valamint naponta ötezer ember hal meg nem megfelelő minőségű víz fogyasztása miatt.
- 14 milliárd tonna ipari és vegyi hulladékot ürítenek az óceánokba minden évben, ezek nagy része mérgező, műanyag vagy fém.
- Minden egymillió tonna tengeren szállított olajból egy tonna a tengerbe szökik.
- Jelenleg az Antarktisz az egyetlen kevésbé szennyezett hely a Földön.
- A világ óceánjait bizonyítottan lassan de biztosan elsavasítja az egyre növekvő szén-dioxid kibocsátás.
Kihalt a Csendes Óceán teljes élővilága
Az óceáni élővilág bár kevésbé volt veszélyeztetett a közvetlen emberi szennyezésekkel kapcsolatban, azonban az utóbbi évtizedekben a túlhalászás és a vadászatok hatására annyira megcsappant a vizekben élő élőlények populációi, hogy az észrevehető lett az arra járó hajósok számára is.
A Csendes-óceán haldoklik, állítja egy új tanulmány a közelmúltban megjelent “Proceedings of the National Academy of Sciences” című magazinból. A tudósok a Monterey Bay Aquarium Research Institute-ban (MBARI)
Kaliforniában nemrég felfedezték, hogy a csendes óceán alját tengeri élőlények tetemei takarják olyan mennyiségben, amit a megfigyelés 24 éve alatt sohasem láttak.
A hatalmas arányú elhullás azt sugallja, hogy mindez a fukushimai nukleáris szennyezés, valamint az emberi évtizedes környezetszennyezés közvetlen következménye. Bár a kutatók elmondták, hogy nem szívesen ragasztanák rá a jelenséget Fukushimára, mint lehetséges okra – azonban a felfedezés ideje azt sugallja, hogy Fukushima is fontos szerepet játszott benne.
Az ismert óceáni kutatóállomáson: a Station M-en Santa Barbara és Monterey közelében, Huffard és kollégája Ken Smith a tengeri életről így nyilatkoznak: “Az óceáni plankton, medúza, tengeri csillagok, halak tetemei a Cendes-óceán fenekének eddig csak mintegy 1 százalékát borították. Fukushima óta ez a szám 98 százalékra emelkedett.”
Olvadnak a tengeri csillagok
A National Geographic és a média egy szót sem szól erről. Az igazság az, hogy tudják azt nagyon jól, hogy a pánikkeltésnek sem lenne értelme. Lassan Amerika nyugati partja Alaszkától Kaliforniáig teljesen radioaktivvá válik. Az emberek evakuálását, a vele járó elszegényedést és káoszt nem vállalja fel egyik ország kormánya sem.
A japánok hallgatnak. Azok, akik tisztában vannak a veszéllyel radioaktivitás mérőkkel járják a partokat. Az alábbi video egy Geiger-Müller digitális radioaktivitás számlálóval végzett mérést mutat:
Éheznek az állatok
A sarkvidéki állatok éheznek. Nem azért, mert kisebb lett a vadászterületük bár ez is egy komoly probléma, hanem azért, mert a táplálékukként szolgáló fajok, állatok már a kihalás szélén állnak, vagy az adott környéken teljesen eltűntek populációik.
Egyre gyakrabban lehet csont sovány jegesmedvéket látni hatalmas, úszó jégtáblákon ácsorogni, vagy pingvinek lelke vesztett tetemeit a sarkvidék fehér partjain.
Az állati éhezés nagyon komoly probléma, és ez már nem az ok, hanem az okozat. Okozata annak, hogy az ember felelőtlenül él ezen a bolygón, nem törődve más élőlények élethez való jogával. Az ökoszisztéma rendkívül törékeny dolog, ha ez megbomlik, azt a bolygó nem fogja meghálálni.
Afrika-szerte akadnak olyan vidékek, ahol a bölény populációk már csont és bőr formában léteznek csak, mert nincs mit enniük. Ugyanígy Európában is kezdenek bizonyos növény és állatfajok a kihalás szélére sodródni.
Csak az utóbbi évben több száz állatfaj tűnt el nyomtalanul a Föld színéről.
Kipusztítjuk a többi fajt
Orángutánok százait irották már ki az emberek az őserdők égetésekor. A legtöbb ártatlan állat egyszerűen benn égett a
saját otthonában – az erdőben.
A legaktívabb erdőpusztítás Indonéziában zajlik, ahol közel egymillió hektár erdő válik a tűz martalékaivá évente, arról nem is beszélve, hány állat vész el a tűzben, vagy sérül meg végzetesen.
Ezeknek az állatoknak az élőhelye az erdő, és mi az élőhelyüket gyújtjuk fel.
Ez olyannyira barbár dolog, mint a egy komplett város lakosságára gyújtanák rá a házaikat, és hagynák őket bennégni.
Fogynak a méhek
Bár Magyarország méh nagyhatalomnak számít, itt még nem veszélyeztetett a méhpopuláció – mi több, exportálunk külföldre belőlük – egy évtizeden belül itt is drasztikusan csökkenhet a méhek száma.
És hogy ez miért akkora baj? A méhek végzik a Földön mindenhol a virágok és növények beporzását. Ha kihalnak, az beláthatatlan következményekkel fog járni a Föld ökoszisztémájára nézve.
Ha ugyanis nem lesz, ami beporzást végezzen, a növények nem lesznek képesek szaporodni, és terméseket hozni, így társadalmunk teljes gazdaságát hazavághatja. Hiába lesznek hatalmas termőföldjeink, azokon semmi sem fog megteremni.
Hosszú távon pedig élelmiszer hiányhoz, majd világméreteket öltő éhezéshez fog vezetni. Arról nem is beszélve, hogy a húsokból származó táplálék erőforrásaink is el fognak apadni, hiszen ha növények sem lesznek, a növényevők éhen halnak, szintúgy a rájuk vadászó ragadozók.
A bio hús sem segít
Többekben felmerült a lehetősége, hogy laboratóriumi körülmények között lehetne előállítani a jövőben – vagy az ilyen kedvezőtlen időszakokban – a húsokat, ez azonban nem oldaná meg a problémát.
Ma már képesek vagyunk egy apró sejtből húst növeszteni, azonban a technológia még gyerekcipőben jár ahhoz, hogy tömeg számára lehessen alkalmazni.
Ráadásul az ember által kiváltott pusztulási hullámot sem állítaná meg, vagyis nem az okot, hanem a tünetet kezelnénk vele, ettől még nem változni a világ helyzete.
Az időjárás is drasztikusan változik
Egyes fajok száma drasztikusan csökkent, míg más fajok száma nőtt az elmúlt években. Ilyenek például a szúnyogok,, amik az egyre melegedő bolygó hatására egyre magasabb éghajlati övekben is megjelennek, ami komoly egészségügyi kockázatot jelent mind az ott élő állatfajok, mind az ember számára.
A szúnyogok egy része ugyanis betegséget terjeszt, így a betegségek pedig állatokat fognak megfertőzni, így azok elhullnak.
Amint a magasabb éghajlati övre is bejutnak a fertőzést terjeszteni képes szúnyogok, úgy az Európai élővilág is megindulhat a kihalás felé.
Összeomlik a teljes ökoszisztéma
Bár a folyamat nem teljes mértékben visszafordíthatatlan, nagy valószínűséggel már nem fogjuk tudni megállítani, mert nem is akarjuk. Az emberi társadalom túlságosan függ az anyagi javaktól, és a sajt maga életkörülményeinek megfelelő szinten tartásától.
Nem leszünk képesek időben észbe kapni, és komolyabb lépéseket tenni az ellen, hogy a bolygó ökoszisztémája ne omoljon össze.
Ha pedig az ökoszisztéma összeomlik, az sem biztos, hogy helyre áll valaha, vagy ha helyre is áll, évezredek, évmilliók lesznek szükségesek hozzá. Lényegében a bolygó tápláléklánc rendszere teljesen lenullázódna, és újraindulna az evolúció.
Hogy az ember képes lenne-e túlélni? Egy ilyen kataklizmát csak ideig-óráig lennénk képesek átvészelni. Ha nem változtatunk hozzáállásunkon, az emberiség életvitelén, akkor ez újra és újra meg fog történni, és a bolygó lesöpörni minket saját felszínéről.