Mindent megváltoztathat a felfedezés, amit az állatokról tudunk.
Olyan dolgot találtak a kutatók, ami újra írhatja azt a tudást, amit az állatokról tudunk. Legalábbis ami az ősállatokat illeti, ugyanis olyan szárnyas emlősök maradványaira bukkantak, amikről még nem is volt ismerete a tudománynak.
A 160 millió éves fosszíliák az első bizonyítékai effajta szárnyas emlősöknek.
Annyit tudni csak, hogy sikló repülésben voltak képesek közlekednek a fák között, viszonylag gyorsan.
A leletek alapján a két – Maiopatagium furculiferum és Vilevolodon diplomyl névre keresztelt – emlősfajnak nagyon speciális tulajdonságai voltak. Ezek ugyanis nem csak fára mászni tudtak, hanem repülni is, legalábbis siklani a levegőben.
Eddig nem gondolták, de már 100 millió évvel a modern repülő emlősfajok, például az Észak-Amerikában és Ázsiában élő repülőmókus vagy a délkelet-ázsiai repülőmaki megjelenése előtt is léteztek
Ez a fajta közlekedés nem csak hatékony, de nagyon gyors volt. Evolúciós szempontból tehát nagyon nagy előnyük volt.
A most megtalált jura kori emelősök voltak az elsők, melyek siklani, azaz repülni tudtak a levegőben.
Bizonyos szempontból ezek voltak az első emlősök, amelyek „szárnyakkal” rendelkeztek. Ezek azonban természetesen nem voltak valódi szárnyak, csak az emlősök elülső és hátsó végtagja között ernyő szerűen húzódó bőrhártyák voltak.
Még sok kutatás vár a szakemberekre, de az már most bizonyos, hogy sok jellegzetességgel bírtak ezek az élőlények, amik más állatokra nem voltak jellemzőek. A maguk módján egyediek voltak.
Az emlősök helyett például a vállöv inkább a modern tojásrakó kacsacsőrű emlősökéhez hasonlít.
Egyre több olyan látványos felfedezés hatja át a tudományt, mely alapjaiban változtatja meg az ősi, több millió évvel ezelőtt élt lényekről alkotott elképzeléseinket.
Ki tudja, talán egy nap a tudomány segítségével majd még fel is támaszthatjuk őket.
OSZD MEG másokkal is!