Krétán fedezték fel a történelmet és az emberi idővonalat meghazudtoló leletet.
Az ember lábnyomára emlékeztető maradványok 5,7 millió évesek – a kutatók korábban úgy vélték, ekkoriban felmenőink még Afrikában éltek.
Ez azért óriási jelentőségű, mert az emberi idővonalnak mond ellent.
Legalábbis annak az idővonalnak, amit annyira nagyon sujkolni akartak belénk a történelem órákon, és amit a mainsream régészet is „hirdet”.
Mióta megtalálták az első Australopithecus-kövületeket, a szakértők úgy hitték, hogy az emberiség gyökerei Afrikából erednek. Az újabb dél- és kelet-afrikai leletek – például a 3,7 millió éves tanzániai Laetoli lábnyomok – pedig megerősítették azt az elképzelést, hogy távoli őseink sokáig elszigetelten a kontinensen maradtak.
Azonban a mostani krétai felfedezés azt sugallja, talán nem így lehetett.
Ez pedig alaposan megváltoztathat mindent, amit az emberiség múltjáról tudunk. A nyugat-krétai Trakhilosznál azonosított nyomok egyértelműen emberszerűek.
Az új nyomok különlegessége a koruk és a lelőhelyük. Az 5,7 millió éves rejtélyes állat később élt, mint a legkorábbi ismert emberféle, ugyanakkor jóval korábbi, mint a majomszerű lábnyomot hagyó Ardipithecus ramidus. A felfedezés újabb bizonyítéka annak, hogy az emberek felmenői jóval korábban hagyták el Afrikát, mint eddig hittük.
Sokak szerint ezek alapján nagyon meglepő, hogy ősi rokonaink milyen messzire jutottak.
Mások úgy vélik, nem csak ez, hanem sok más hasonló régészeti lelet mond ellent a fejlődéstörténetünknek.
Sőt, egy másik, szintén nem túl régen tett felfedezés szerint az ember feltehetően nem is Afrikából származik, hanem Ázsia térségéből.
Lehet, hogy valaki nagyon mellélőtt az emberi idővonal létrehozásánál? Vagy szándékos félreszámolásról van szó?
Egyes vadabb teóriák szerint a történészek és antropológusok akartak valamit elfedni, ami fajunk sötét múltjával kapcsolatos. Ha így van, ezen titok előbb-utóbb a felszínre fog kerülni, óriási paradigma váltást hozva el saját történelmünkkel kapcsolatos tudásunkban.