Idegenek hozhatták létre? Vagy ősi időkben élt, de modern technológiát használó emberek?
A bolíviai romváros, Pumapunku a preinka kultúra vallási központja, Tiahuanaco része. Nagy jelentőséggel bír, ám ma nem ezekről híres, hanem arról, hogy egy olyan régészeti helyszín otthona, mely újra és újra képes zavarba hozni a régészeket.
Arról van szó, hogy olyan szabadtéri objektumok, hatalmas kövek, sziklák, falak találhatóak itt, melyek magasan fejlett civilizáció munkájára utalnak.
A leletek azonban nagyon régiek. Az előzetes becslések szerint 10-17 ezer évesek lehetnek, ekkor pedig az emberiség még társadalmakba sem volt képes rendeződni, nemhogy ilyen precízen dolgozni.
Összeszedtünk 10 nagyon érdekes tényt Pumapunkuról, mely talán elgondolkodtat téged is a rejtélyes helyszín eredetéről…
A pumapunku köveinek nagy része egymásba illik, mint valami ősi lego készlet. A köveket a lézerek precizitásával munkálták meg, ami által olyan szorosan illeszkednek egymáshoz, mint egy kirakós darabjai.
A kövek olyan tökéletes derékszögben vannak megvágva, hogy az előállításukhoz minimum egy 19. századi technológiai tudás lett volna szükséges… azonban a jelek szerint ezek a kövek 12.000 évesek.
A legbizarrabb elmélet szerint a Pumapunku egy óriási felhőkarcoló romja, pontosabban elemeinek gyűjtőhelye lehet. Egyesek úgy emlegetik, mint a Bábel tornyának maradványait.
Egymásba kapcsolódnak az elemei. Ez részben visszavezet az előző érdekességre is. A H-blokkok ugyanis egymásba illeszthetőek, épp úgy, mint ahogyan a mai modern lego darabkák. Egymással összekapcsolva, aztán egymás tetejére pakolva egy nagyon magas és a magasságához képest masszív épületet lehetett volna létrehozni. Ha ez így van, nem tudni mi célt szolgált volna a felhőkarcoló.
Ősi sírkamra lehet a Pumapunku alatt. Kutatók a helyszínen több ízben érzékeltek valamit földradar segítségével. Ez feltehetően egy olyan a mélyben fekvő sír, melynek köze lehet a Pumapunku rejtélyéhez, azonban a sírt eddig még nem lelték meg.
A „H” blokkok olyan simára vannak csiszolva, hogy a korhoz képest teljesen egyedülállóak voltak akkoriban, amikor készültek. Ez szintén felveti az eredetüknek a rejtélyét.
Egyes teóriák – és egy szájhagyomány útján fennmaradt mendemonda – szerint a Pumapunku építői nem egyszerű emberek voltak, és képesek voltak hanghullámok segítségével lebegtetni a több tonnás köveket.
Pumaunku egyik legnagyobb rejtélye az, hogy hogyan voltak képesek ekkora távolságokat megtenni a kövekkel. Ugyanis a Pumapunku eredeti helyéről mintegy 90 km-re is találtak ilyen megmunkált, „vágott” köveket. Ráadásul ehhez a távhoz a Titicaca-tavon is keresztül kellett volna vágniuk a készítőknek.
A „H” blokkoknak hívott összeillesztett kövek között vannak olyan összeillesztések, melyek annyira pontosak, hogy egy papírlapot sem voltak képesek a tudósok és régészek besuvasztani a kövek közé. Ez elképesztően fejlett technológiára vall.
Egyes elméletek szerint a helyszín valamiféle gyár lehetett, ahol ezeket a hatalmas blokkokat, egymásba illeszthető darabokat hozták létre, majd szállították el más helyekre.
A Pumapunku rejtélye még ma is megválaszolatlan. Emberek építették? Ha igen, akkor idegen technológiával?
Ha pedig nem, akkor talán maguk az ősi idegenek voltak?
OSZD MEG másokkal is!