10 hihetetlen tény az egyiptomi piramisok építésével kapcsolatban: NEM EMBERI alkotások

2021. augusztus 29., vasárnap

Amit sosem gondoltál volna róluk!

A piramisok építésének rejtélye még ma is foglalkoztatja az embert, mivel napjainkban sem képesek reprodukálni ugyanolyan pontossággal azt, amit az egyiptomiak 3-4 ezer évvel ezelőtt létrehoztak, egyesek szerint pedig még régebben, akár 10-14 ezer évvel ezelőtt.

Éppen ezért nagyon sokan úgy gondolják, hogy egy idegen civilizáció közbenjárása segítette őket.

Összeszedtünk 10 hihetetlent tényt a piramisok megépítésével kapcsolatosan!

A piramisok hatalmas kőelemeinek mindegyike pontosan lett méretre vágva, méghozzá úgy, hogy az éleikből ítélve valamiféle ősi lézeres technológiát kellene a tudósoknak feltételezniük. Közismert tény, hogy sok helyen egy papírlapot vagy egy pengét sem tudnánk ezek közé a kőtömbök közé tenni, annyira pontos az illesztés.

És ha már illesztés: tudtad, hogy annak a habarcsszerű anyagnak az összetételét mind a mai napig nem sikerült megfejteni, mely töltőanyagként került a kőelemek közé? Számtalanszor mintát vettek már belőle, de vannak olyan elemei, amit nem ismerünk.

A piramisok tetején feltételezhetően egy hatalmas gömb vagy szobor foglalhatott helyet. Mindkét felvetésre vannak közvetett bizonyítékok, így ez a kérdés még nem dőlt el teljesen. A gömbnek a funkciója több szempontból is magyarázható. Egyfelől a Nap isten szimbóluma lehetett, másfelől egy elektromosságot gerjeszteni képes Tesla generátor - ahogyan a paleoasztronautika, és az ősi idegenek elméletének hívei állítják.

A több ezer évvel ezelőtt megépült egyik leghíresebb piramist, a gízai nagy piramist gyakran emlegetik Kheopsz piramisként is. A név onnan ered, hogy egyes történelmi iratokban a görögök említést tesznek Khufu piramisáról, de saját nyelvükön, így a Khufu helyett Kheopsz - Cheops - néven említik.

A piramisok egy része valójában nem négy oldalú, hanem nyolc. A gízai nagy piramis is nyolc oldallal rendelkezik, ezt későbbi műholdas felvételeken sikerült bebizonyítani, melyeken látszik, hogy a fénytörés hatására az élek láthatóvá váltak. A gízai nagy piramisnak ezt a tulajdonságát csupán 1940-ben fedezte fel a brit légierő egyik pilótája, aki gépéből le is fényképezte.

Egyetlen hieroglifát sem készítettek a Kheopsz-piramis belsejébe. Mintha eleve nem is szántak volna oda soha egyet sem annak ellenére, hogy a hieroglifák egybeforrtak az egyiptomi kultúrával. Éppen ez a tény az egyik fő táptalaja azoknak a feltételezéseknek, miszerint a piramisoknak valójában egészen más célja volt, és nemcsak annyi, hogy végső nyughelyül szolgáltak az uralkodóknak.

A gízai nagy piramist egykoron különleges, fedőkövek, vagy cserepek borították, melyek mára már csaknem teljesen lekoptak. Ezek állítólag olyan simák voltak, hogy amikor a Nap megfelelő szögben világította meg őket, akkor az egész Kheopsz-piramis aranyba borult.

Összesen 2,3 millió kőtömbből építették meg a gízai nagy piramist, közel 20 év alatt. A becslések szerint ezek a kőtömbök egyenként 2-6 tonnásak voltak, de volt olyan is, mely a 20 tonnát is majdnem elérte. Léteznek feljegyzések, melyek a piramist építők létszámára tesznek konkrét kijelentéseket, utalásokat. Ezeket számításba véve kijött, hogy 1 percük, és 27 másodpercük volt a munkásoknak arra, hogy egy-egy követ a helyére pakoljanak.

A gízai piramisok rejtélyes - és a mai napig megmagyarázhatatlan módon - tökéletesen úgy viszonyulnak a térben és elrendezésben egymáshoz, mint az Orion-öv csillagai, ami sokak szerint nem véletlen, hanem szándékos tervezés eredménye. Már csak az a kérdés, hogy honnan voltak ezen csillagok állásával és helyével tisztában...

A gízai nagy piramis egyik oldalán egy hatalamas, rejtett záróajtó található, mely egy ősi védelmi mechanizmus része. Elméletileg arra lett létrehozva, hogy lezárja a felső kamrákhoz vezető bejáratokat.