10 idézet a magyarságról, hazaszeretetről, ami felkovácsolja benned a magyarság erejét!

2019. június 1., szombat




A büszke magyar nép olyan hazára lelt a Kárpátok közt, mely igazi paradicsom, gyémánt, Európa ujjain.

Budapest gránátalma. Gránát, mert hétvégente robban, alma, mert sötétbordós piros hangulatú, és egy szimpla almaságában is egzotikus gyümölcs.

Kemény Zsófi

Légy üdvöz, magyar föld.

E fénylő nyári délben

olyan vagy, mint a kenyér, mely most sült ki éppen,

olyan barna, aranyos,



olyan kerek,

s mint a kenyér, telve vagy drága titkaiddal,

s mint a kenyéré, szent a te neved.

Názim Hikmet

A hazafiság nem több, mint hűség egy birtokhoz, egy földhöz, amit nyolcszáz alkalommal hódított meg nyolcszázféle rendszer nyolcszázféle kultúrával, mégis mindig ez a legjobb.

Doktor House c. film

Hazát több módon lehet elveszítni,

de ő bennünket el nem veszt soha!

Bárd Oszkár

Az ember kötődik. Tájakhoz, ősökhöz, anyanyelvhez, tárgyakhoz, emlékekhez, hagyományhoz. Ez a kötődés át- meg átszövi érzelmi életünket, meghatározza értelmi fejlődésünket. Csakhogy az ember szabadulni is akar. Gonosz és terhes emlékektől, elvásott és megkopott tárgyaktól, nyűgös hagyományoktól. Elszakadni az ősök követelőző árnyaitól, menekülni unt tájak szűk börtönéből. Egyszerre érezzük a szülőföld vonzását és a távolságok nosztalgiáját.

Száraz Miklós György

Magyar vagyok. Legszebb ország hazám

Az öt világrész nagy terűletén.

Egy kis világ maga. Nincs annyi szám,

Ahány a szépség gazdag kebelén.

Van rajta bérc, amely tekintetet vét

A Kaszpi-tenger habjain is túl,

És rónasága, mintha a föld végét

Keresné, olyan messze-messze nyúl.

Petőfi Sándor

Szaporodjon ez az ország

Emberségbe`, hitbe`, kedvbe`,

s ki honnan jött, soha soha

ne feledje.

Kányádi Sándor

Magyarnak lenni annyi mint, eggyé válni egy soha, sehol, semmilyen körülmények között nem kitéphető, nem megtagadható, nem másolható és semmilyen más népcsoportban nem létező túlélő vággyal, tehetséggel és öntudattal.

Kozso

Te ország, mely oly szívesen fogadtál,

büszke folyó, szőlő dombok között -

alig léptem az ajtó küszöbét át,

köszönésem, mint búcsúszó nyögött.

Mit ér a szemnek a szépség amit lát

mikor a lelket koldulás gyötör?

Oly hideg, az idegen napsugár;

otthon, otthon szeretnék lenni már!

Georg Herwegh

De a fényem nem aluszik,

Magyar lelkem nem alkuszik,

Nem eladó hazám földje,

Sem egészben, sem széttörve.

De még egyszer összerakjuk,

Isten-hittel összevarrjuk,

Úgy lesz, ahogyan volt régen,

Úgy, ahogyan fönn az égben.

Szkítia

érdekes hihetetlen magyarsag nemzettudat


Megtekintések száma: 44114





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet