A sumerok tényleg kapcsolatban álltak az istenekkel?
A sumer birodalom rejtélyéről rengeteg könyv, és írás értekezik. A sumer birodalom ideje ugyanis egybeesik azzal az időszakkal, amikor az ősi istenek gyakorta a Földre látogattak.
A paleoasztronautika hívei szerint ezek az istenek nem mások, mint földönkívüli utazók voltak a csillagközi térből.
Hogy ez így volt-e, azt az idő távlatából már nehéz megállapítani, mindenesetre rengeteg olyan régészeti lelet származik abból az időből, melyek zavarba ejtően földönkívülinek látszó tárgyakat, szerkezeteket, és lényeket ábrázolnak.
Összeszedtünk 10 érdekes tényt a sumer birodalomról.
Nem sokan tudják, de a sumer városok valódi metropoliszok voltak. Egyes becslések szerint akár a 80.000 főt is elérhette egy-egy ilyen metropoliszban a lakosság száma. Ez akkoriban egyedülálló volt, és sokak szerint nagy rejtély, hogyan tudtak ekkora városokat fenntartani.
Egyetlen női uralkodója volt a sumer birodalomnak. Mindig is férfiak uralták, és örökölték meg a trónt, azonban volt egy város, ahol állítólag női uralkodó volt. Valamikor Krisztus előtt 2500-ban Kish városában uralkodott ez a női uralkodó a történészek kutatásai szerint.
A sumerok mindig is városállamokban gondolkodtak. Ez részben megmagyarázhatja, miért voltak ilyen hatalmas városaik. Igen gyakran hadban is álltak egymással ezek a városállamok.
A sumerek nagyon nagy sörkedvelők voltak, és talán az elsők voltak a bolygón, akik sört, vagy sörszerű főzetet készítettek maguknak, és ezzel bódították egymást, és saját magukat.
A sumerok az ékírást legalább 3000 éven keresztül használták. Az ékírás a legkorábbi ismert írástípusok közé tartozó írásrendszer. I. e. 3000 körül alakult ki a sumer nyelv leírására. Előzménye egy piktografikus, képekből és szimbólumokból álló írás, amelynek beszélt nyelvi változatát nem lehet rekonstruálni. Mivel egyes nyelvészeti álláspontok szerint a sumer nyelvben egy még korábbi nyelv elemei lelhetők fel, amelynek használatáról semmilyen egyéb konkrét adatunk nincs.
Hozzájuk fűződnek a legkorábbi kereskedelmi útvonalak. Annak idején rengeteg vidéket bejártak a környéken, és sok nyersanyagot, ásványt, és egyéb tárgyat cseréltek, kereskedtek velük a környező civilizációkkal.
Az ókori Kelet egyik legismertebb, legnagyobb hatású mitológiai eposza, a Gilgames-eposz feltehetően egy olyan sumer személyről szól, aki történelmileg is valós volt, tehát bizonyíthatóan létezett.
Hihetetlen módon egyes sumer matematikai mértékegységek még napjainkban is használatosak. El sem hinnéd, pedig a 60 perces órák, és a 60 másodperces percek szabálya egészen Mezopotámiáig visszakövethető, vagyis nagy valószínűséggel a sumeroktól ered.
A sumer kultúra, és annak nyomai egészen a 19. századig elveszettek voltak. Ez azt jelenti, hogy egészen addig nem is tudott róla a tudomány, csak sejtéseink voltak azt illetően, hogy a krisztus előtti időkben Mezopotámia területén egy rejtélyes civilizáció lehetett jelen.
Földönkívüli isteneket tiszteltek, legalábbis a paleoasztronautika hívei szerint. Az viszont bizonyos, hogy olyan égi istenek jelentek meg a sumer kultúrában, mely akkoriban egyedülálló volt.
A mai napig nagy talány, hogy pontosan mi is történt a sumer birodalommal, hogyan kezdett el szertefoszlani, és miért felejtette el a történelem, és a környező népek a létezését, hogy aztán a 19. században újra felfedezzék azt…
OSZD MEG másokkal is!