12 érv a GMO mellett és ellen: avagy dönts el, mit eszel, mivel mérgezed magad! Durva!

2022. szeptember 13., kedd

A génmódosított termékek körül az elmúlt időszakban igen élénk viták folytak és folynak.

Az alábbiakban összeszedtünk néhány, a GMO mellett és ellen leggyakrabban hangoztatott érvet.

Egészségügyi hatások

C.M:

A Bt fehérje eddig nem okozott sem egészségügyi, sem környezeti problémát azokban az országokban, ahol a termesztése évek óta folyik. Az USA-ban 11 éve összesen több százmillió hektár a GM növények vetésterülete, melynek legnagyobb részét a szója jelenti.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) adatai szerint a beültetett gének által termelt fehérje az emésztés folyamán hamar lebomlik, így nem várható, hogy a fogyasztóban hosszú távú utóhatást idéz elő.

Egyes kukorica kártevők ellen (pl. kukoricabogár) a gazdálkodók sok vegyszert használnak, ami gyakran felszívódik a növényben, és hosszú távon fejti ki mérgező hatását. Környezetvédelmi szempontból nem mindegy, hogyan érhető el a kívánt hatás: célzottan (az illető kártevő ellen védelmet nyújtó toxint termelő GM növénnyel) vagy rovarölő szerrel, amely a legtöbb esetben az egész területen előforduló hasznos élőszervezetre hatással lehet, és munkaegészségügyi kockázattal is számolni kell.

M.V:

A géntechnológiában rejlő kockázatok leginkább azért aggasztóak, mert sok tekintetben előre nem látható, és ismeretlen mértékű veszélyről van szó. A génsebészeti eljárás egy bonyolult visszacsatolási és kölcsönhatási mechanizmusok által működtetett rendszerbe juttat be egy gyökeresen új elemet.

Ugyanakkor a mai eljárásoknál még nem határozható meg előre, hogy az új gén mely kromoszóma mely területére fog beépülni, és nem tudhatjuk, hogy az milyen hatással lesz a többi gén működésére. A beavatkozás tehát hosszú távon előre nem látható „mellékhatásokat” eredményezhet, amelyek utólagos kezelése sokkal nagyobb költséggel és áldozattal járhat, mint a jelenlegi elővigyázatosság.

Az idegen gének – és az általuk termelt fehérjék – gyakran olyan élőlényekből (pl. talajlakó baktériumból) származnak, amelyekkel emésztőrendszerünk korábban soha nem találkozott. Ezek az új fehérjék potenciálisan allergiakeltő, betegséget okozó, mérgező tulajdonságokkal rendelkezhetnek. Emellett – a gének között működő kölcsönhatások miatt - az új gén közvetetten befolyásolhatja a szervezet saját anyagainak termelését, összetételét is.

Az általában rövid távú állat-etetési kísérletek elsősorban az azonnal jelentkező káros hatások kiszűrésére alkalmasak, a hosszabb távon észlelhető kockázatokról keveset mondanak. Az Egyesült Államokban már 1997 óta a feldolgozott ételek 60-70 százaléka GM szóját és kukoricát tartalmaz, de még nem történt kísérlet ezek egészségügyi hatásának konkrét feltárására. Ezért nem mondhatjuk, hogy ezek semmilyen egészségügyi problémát nem okoznak, hiszen amiről nem tudunk, arról nem állíthatjuk, hogy nincs. Többek között még nem vizsgálták, hogy az étel-allergiák tapasztalható terjedése összefügg-e a GM növények felhasználásával?

Környezeti hatások

M.V:

A GM élőlények nem a környezetüktől elszigetelten léteznek: a természetes élőlénytársulásokba bejutva a bevitt idegen génnek köszönhetően versenyképesebbé válhatnak, kiszorítva más, őshonos fajokat. Génjeiket átadhatják a természetben élő rokon fajoknak vagy termesztett fajtáknak, szelekciós előnyhöz vagy hátrányhoz juttatva azokat.

A GM növények nagyarányú termesztésekor a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem lehet biztosítani a GM fajták elkülönítését, sem pedig – génszennyezés esetén -utólagos kivonását. Az elmúlt években egyre több ilyen eset került napvilágra.

2001-ben a Starlink nevű, az Egyesült Államokban csak takarmányozási célokra engedélyezett kukoricafajtát mutatták ki egy sor emberi élelmiszerből, ami nagyarányú termék-visszahívásokhoz vezetett. 2005-ben a Syngenta vállalat jelentette be, hogy éveken keresztül forgalmazott tévedésből a B11 jelű kukorica helyett egy másik, nem engedélyezett változatot (B10). 2006-ban pedig egy szintén nem engedélyezett GM rizs (LL601, a Bayer CropScience terméke) került forgalomba – ez utóbbiak az importszállítmányokkal eljutottak Európába is.

C.M:

A kukoricának Európában nincs természetben élő rokona, vagyis a szél vagy a méhek általi keresztbeporzás miatt esetleg előforduló keveredés csak a többi termesztett kukoricát érinti. A keresztesvirágúaknál, mint például a repce már más a helyzet, itt már előfordulhat keresztbeporzás. Európában és Magyarországon viszont rövid és középtávon várhatóan csak a GM kukorica kerül termesztésre.

A fizikai keveredés elkerülését a termesztésre, a szállításra és a raktározásra vonatkozó előírások garantálják. Az EU szabályai ugyanakkor előírják, hogy a fogyasztók tájékoztatása érdekében 0, 9 százalékos határérték felett jelölni kell az élelmiszer célú terméken a GM-tartalmat.

Magyarországon tavaly a parlament által elfogadott koegzisztencia törvény 400 méteres izolációs távolságot határoz meg a GM és nem GM vetésterület között, holott a nyugat-európai vizsgálatok azt mutatják, hogy akár húsz méter is elegendő. A hazai szigorú szabályozás alaptalan és eltúlzott.

A mezőgazdaságra gyakorolt hatások

M.V:

A ma termesztésben lévő GM fajták túlnyomó részét képviselő rezisztens növények könnyen felgyorsíthatják a gyom- és rovarirtó szerekkel szemben ellenálló gyomok és kártevők megjelenését. Mindez a nagyobb hatású, vagy nagyobb mennyiségű vegyszerek újbóli bevetését teszi szükségessé.

Kanadában, ahol nagy területen termesztenek különböző vegyszerekkel szemben ellenálló transzgénikus repcefajtákat, már három gyomirtó szerrel szemben ellenálló vadrepcét is találtak. Japánban a kikötők környékén már több helyen megjelent genetikailag módosított repce.

Hosszabb távon alighanem a géntechnológia legkomolyabb kockázata, hogy a már amúgy is monokultúrákra alapozott mezőgazdaságot még tovább uniformizálja, mivel nem csupán egyetlen faj alkotja az ültetvényeket, hanem még az egyedek is genetikailag azonosak. Ez pedig csökkenti az élelmiszerellátás biztonságát, mivel az adott agrártársulás sérülékeny a kártevőkkel és az éghajlati tényezőkkel szemben.

C.M:

A rezisztencia nem új jelenség, a növényvédő szerek használata révén már évtizedek óta ismert probléma. Viszont már vannak olyan technológiák, amelyekkel ki lehet tolni a rezisztencia megjelenését. Ráadásul a Bt kukorica esetében egy biztonsági rendszer van beépítve a termesztésbe. A nagyobb táblákon 30 százalék arányban hagyományos kukoricát kell vetni, hogy késleltetni lehessen a rezisztencia kialakulását.

GM növények termesztése nem a monokultúra irányába halad, ugyanis már rég felismerték, hogy a vetésváltás a talajegészség, a rezisztencia megelőzése és a termésátlag magas szinten történő stabilizálása miatt előnyös. Viszont lehetővé kell tenni, hogy ha a gazda szerint növényvédelmi szempontból indokolt, GM kukoricát is vethessen.

Az egy táblába vetett növényegyedek azonossága, szintén nemcsak a genetikailag módosított növények sajátossága, hanem a hagyományos növénytermesztésé is. A homogenítás a hatékony növénytermesztés alapja.

Gazdasági, társadalmi hatások

C.M:

Csehországban, amely hasonló környezeti adottságokkal rendelkezik mint Magyarország, tavaly az 1290 hektáron vetett MON810-es kukorica átlagosan 10 százalékos többlettermést hozott. A GM fajták többlettermése következtében ki lehet vonni mezőgazdasági földeket a termelésből, és más célú hasznosításra fogni.

Magyarországon nem jelent komoly veszélyt a kukoricamoly, ezért a gazdáknak külön-külön kell mérlegelniük, hogy - az előzetes tapasztalataik alapján - mit érdemes vetni a földjükön.

A gazdák általában előre látják, hogy milyen célra és kinek kívánják értékesíteni a terményüket, így annak megfelelő fajtát választanak. A kukorica Európában túlnyomórészt takarmányozásra kerül. A takarmánynövények között, pedig már nagy arányban jelen vannak GM növények, elsősorban a tengerentúlról érkező szója, ezért a GM kukorica megjelenése ehhez képest nem eredményezne jelentős változást, mert a GMO takarmánnyal etetett állati termékeknél (hús, tojás, tej) nem kell jelölni a GMO-tartalmat.

M.V:

Az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium adatai szerint a GM növények termesztése nem jár sem a vegyszerhasználat komolyabb csökkenésével, sem pedig a termés jelentős növekedésével (a hagyományos és GM-fajták közötti eltérés legfeljebb néhány százalék), ami pedig a technológia egyik fő ígérete volt.

Ettől függetlenül, a GM növények révén esetleg elérhető nagyobb terméshozam a jelenleg rendelkezésre álló fajtaválaszték terméspotenciáljának jobb kihasználásával is elérhető lenne. Ugyanakkor Magyarországon a felvásárlás és az értékesítés már a jelenlegi volumen mellett is évről-évre problémát okoz. Világviszonylatban pedig nem az élelmiszerhiány, hanem az erőforrások egyenlőtlen eloszlása okozza az élelmezési problémákat.

A gyártók a GM növényekre, mint találmányokra szabadalmaztatási jogot vetnek ki. A jogdíjak és licenszszerződések révén nő a gazdálkodók függése, hiszen amellett, hogy minden évben újra meg kell vásárolniuk a vetőmagot (ez a hibrid fajtákra is igaz), a jogdíjak erősen korlátozzák, hogy ki és milyen feltételek mellett használhatja fel azokat.

A GM növények hazai termesztésbe vonása – az esetleg előforduló genetikai szennyezés miatt - veszélyezteti a magyar termények, főleg biotermékek jó eladhatóságát a külföldi piacon, aminek jelenleg fontos garanciája a GM-mentességi igazolás.

OSZD MEG másokkal is!

egészség életmód GMO monsanto

Megtekintések száma: 91511

Ajánlom a Facebookon