Legalábbis a Csendes Óceán partjai mentén egyre gyakrabban számíthatnak ítéletidőre, tájfunokra, viharos erejű időjárásra a lakosok, mely ellehetetlenítheti az életüket. Mikor lehetetlenülnek végleg el a lakott övezetek, part menti városok?
Innen Magyarországról bár nincs tétje a dolognak, mégis egyfajta bizarr borzongással tölt el minket a tudat, hogy a globális felmelegedés okozta klímaváltozás egyre több áldozatot szed, és egyre nagyobb mértékben kerekedik felül az emberiségen.
Pedig kár tagadni, és homokba dugni a fejünket, mert évtizedek múlva akár minket is érinthetnek a hatásai, azaz a gyerekeink, unokáink már biztosan érzékelni fogják a következményeit.
A tájfunok kialakulását az éghajlatváltozás jelképének tartották, és ami még ijesztőbb, hogy az egyre jobban felmelegedő víz által generált természeti csapások száma meredeken emelkedik.
Egyre több a természeti katasztrófa
Lehet tagadni, de elvitatni nem. Egy új tanulmány ugyanis arra a megállapításra jutott, hogy a Nyugati-Csendes-óceán térségében kialakuló,
úgynevezett trópusi ciklonok száma az elmúlt 37 évben 12-15 százalékkal nőtt.
A területtel határos országok, azaz Kína, Tajvan, Japán, vagy Korea lakossága egyre nagyobb veszéllyel kénytelen szembenézni, főleg annak fényében, hogy a viharok ereje növekedő tendenciát mutat:
a hármas, négyes erősségű tájfunok az elmúlt évtizedekben megduplázódtak, megháromszorozódtak.
Mindez nem véletlen, és a globális felmelegedésre vezethető vissza, amit végső soron nagymértékben az ember idézett elő. Vagyis mi, a feltörekvő generáció leszünk a felelősek kismillió emberi lény jövőbeli haláláért…
A kutatók arra is próbálnak figyelmeztetni, hogy az évente kialakuló 90 ciklon nem haladja meg ugyan a vulkán kitörések, illetve földrengések számát, mégis sokkal fontosabb folyamatokra irányítja rá a figyelmet.
A töménytelen adat elemzése arra mutatott rá, hogy nem spontán kialakuló viharokról van már szó, hanem azok száma egyértelműen az egyre több hőt magába fogadó óceán miatt szaporodott meg.
Hatalmas pusztítás
Arról nem beszélve, hogy nem csak a természeti katasztrófák gyakorisága nőtt, hanem a rombolás mértéke is.
Vagyis manapság egyre erősebb földrengések tombolnak, a viharok és széllökések ereje pedig megduplázódott.
Nemrégiben az is kiderült, hogy a légszennyezés is veszélyezteti az embert, ugyanis az agyba az orron keresztül bejutna apró magnetit nanorészecskékként rakódik le, idegrendszeri megbetegedéseket előidézve.
Végső soron mindannyian veszélyben vagyunk. Még mi, itt, a Kárpát-medencében is. Csak nekünk az agyunkat fogja nagyon lassan felfalni ez a modern járvány, a légszennyezés, és a nehézfém mérgezés.