Lehetséges, hogy minden amit eddig tudtunk önmagunkról, az emberiség múltjával kapcsolatban, az mind hazugság? 290 millió éves lábnyomok bizonyítják, hogy a Földön a dinoszauruszok előtt már létezett az előző emberiség. Egyesek úgy vélik, hogy az első ember, Ádám lábnyoma, mások szerint az emberiség nem először fejlődött ki bolygónkon…
Az emberi történelem nagyon régre nyúlik vissza. A dinoszauruszok kipusztulását követően az emlősök kezdték átvenni a hatalmas a bolygón.
Az emberszabásúak előretörésével, az emberelődök megjelentek, majd kialakult belőlük az ősember, a homo sapiens a Neander-völgyi ember, később pedig az évezredek evolúciós fejlődésének köszönhetően a ma élő modern ember.
Azonban mi van akkor, ha olyan leletekre bukkanunk, melyek ellentmondanak minden eddigi tudásunknak, és alapjaiban kérdőjelezik meg a történelmünket? Mi van, ha mi, az emberiség nem is az az emberiség vagyunk, amelyik évezredekkel ezelőtt kifejlődött?
Az utóbbi évtizedekben számtalan olyan lelet került a felszínre, mely nem illik bele az eddig az emberiségről, és annak történetéről kialakult egységes világképbe.
Az ebbe a világképbe bele nem illő dolgokat pedig a régészek és történészek módszeresen eltüntetik, el hiteltelenítik.
Gondoljunk csak bele, mi lenne, ah kiderülne, hogy az emberiség eredete teljesen máshogy magyarázható, mint amit eddig tanítottak? Ráadásul mindezt eltitkolták előlünk.
Kerültek már elő olyan leletek, melyek meghazudtoltak mindent, amiben eddig hittünk. Több millió éves emberi maradványok, melyek régebbre tehetőek időben, mint az első ismert emberi egyedek. Ahhoz, hogy megértsük ennek a jelentőségét, vegyük végig, hogyan alakult az emberi egyedfejlődés evolúciós szinten, időrendben:
55 millió éve – Megjelennek az első primitív főemlősök.
15 millió éve – A gibbonokból kifejlődtek a nagyobb termetű majmok.
8 millió éve – Kifejlődtek a gorillák, melyekből később az emberi előcsarnoknak számítós csimpánzok is leágaztak.
5.5 millió éve – Ardipithecus, a korai előember, mely egyszerre viselte magán a csimpánz és a gorilla jellemvonásait.
4 millió éve – Megjelenik az Australopithecus, melynek az agya nem nagyobb egy csimpánzénál.
2.7 millió éve – Paranthropus fajok megjelenése. Már elkezd az erdőkben élni, állítólag bizonyos fokig szerveződni is képes volt.
1.8 millió éve – Ebben az időben jelent meg egy másik ősi kapocs, melyről még nem tőúl sokat tudunk. Találtak egy koponyát, mely 1.5 millió éves, és egyértelműen bizonyította, hogy a korai előemberek ekkor még mind egy fajba tartoztak.
1.6 millió éve – Elkezdenek az ősemberek fegyvereket használni, a kőből készült kézi fejsze volt az első komolyabb innováció.
3 millió éve – Afrika szavannáin kialakulnak a két lábon járni képes australopithecusok.
800,000 éve – Az agytérfogat jelentős növekedésnek indul, és az előemberek már képesek használni a tüzet és bonyolultabb eszközöket.
400,000 éve – A modern embere elődei kolóniákat, ősi városokat, közösségeket alkotnak.
40,0000 éve – A modern ember közvetlen elődje eléri Európát.
Éppen ezért, a fenti idővonal ismeretében rendkívül heves viták indultak meg, amikor azt állította egy régészcsoport, hogy 290 millió éves emberi lábnyomokra bukkantak.
290 millió éves emberi lábnyom
A lányomra Új Mexikóban találtak rá még 1987-ben. Az ásatásokat vezető Jerry MacDonald már akkor sejtette, hogy egy olyan leletet sikerült a felszínre hozniuk, mely paradigmaváltást hozhat az emberiség történelmének kutatásában.
A lábnyom ugyanis egy olyan földrétegben volt, ami a Perm időszakból származott. A perm vagy permi földtörténeti időszak, amely 299 ± 0,8 millió évvel ezelőtt kezdődött és legalább 251 millió éve végződött. A fanerozoikum földtörténeti idő hat időszaka közül az utolsó volt, a karbon időszakot követte.
Vagyis akadt egy lábnyom, mely 290 millió éves volt, és ellent mondott az eddig megismert emberi evolúciós idősíknak. De mégis, hogyan kerül oda?
A lányom egyértelműen nem volt hamisítvány, hiszen ehhez a földalatti zárványhoz a permi időszak óda senki nem nyúlhatott hozzá.
Akadtak olyan feltételezések is, miszerint a lábnyom valójában nem is lábnyom, hanem elhalt élőlények, madarak és dinoszauruszok maradványainak véletlenszerű elrendeződése alakíthatta ki a lábnyomhoz kísértetiesen hasonlító alakzatot. Ez az elmélet azonban szintén nem állta meg a helyét, mert 290 millió éve még se madarak, sem dinoszauruszok nem léteztek.
De akkor mégis kinek a lábnyoma ragadt bele a földbe 290 millió éve?
Korábban már egy 400 millió évesre datált kalapácsot is találtak. A kormeghatározást többször is elvégezték, és nem tévedésről van szó. Tehát fontos hangsúlyozni, hogy nem egyetlen kizárólagos leletre alapozzák azokat a feltételezéseket, melyek szerint az emberiség vagy már korábban is létezett, vagy egy előző emberiség élt a jelenlegi előtt, évmilliókkal ezelőtt.
A 400 millió éves Londonban – nem az a London, hanem a Texasban található kisváros – talált kalapács 1936-ban került a felszínre, egy bizonyos Carl Baugh által.
Azonnal hiteltelen leletnek tekintették sokan, mert nem illett bele a mai modern evolúciós elméletekbe, akárcsak a szintén 400 millió éves, egyértelműen mesterségesen keletkezett orosz gép.
És ez még nem minden, ugyanis egy 200 millió éves óriási lábnyomot is felfedeztek Dél-Afrikában. A leletet itt is szintén megvizsgálták, nagyon nagy gonddal, és egyértelműen megállapították, hogy nem valamiféle természetes jelenségről vagy formációról van szó.
Későbbi kormeghatározásos vizsgálatok nagyon eltérő eredménykéét hoztak, ugyanis nem sikerült egyöntetűen megállapítani a korát, de annyi biztos volt, hogy 200 millió évnél régebbi a lelet, egyes becslések a 3,4 milliárd évig is elmentek. Éppen ezért
egyes vallásos csoportok szerint ez a lábnyom nem volt más, mint Ádám, az első létező ember lábnyoma.
Ugyanis az elképzelések szerint a világ első emberei hatalmas méretűek voltak, és csak később zsugorodtunk le a jelenlegi méreteinkre.
Nem lenne jó átírni a történelem könyveket
Persze a probléma nem ennyire egyszerű, de mivel újra kéne írni az összes történelem könyvet, óriási kulturális paradigma váltás lenne szükséges az oktatásban, mind úgy a felfogásunkban is, erre pedig a történészek és szakemberek nem hajlandóak.
Azonban a még nyomósabb indok a tények eltitkolása mellett az, hogy az előző emberiség létezése cska újabb komoly és kínos kérdéseket vet fel történelmünkkel kapcsolatban.
Ugyanis felmerül a kérdés, mi lett az előző emberiséggel? Kiirtották magukat? Valamiféle globális kataklizma áldozataivá váltak? Netán ők maguk voltak az ősi idegenek?
Az emberi faj talán halálra van ítélve a kezdetektől. újra és újra kihalunk, hogy aztán elölről kezdjük az evolúciós fejlődést, mintha valami szimuláció lenne az egész.
Az is lehet, hogy a Földanya, Gaia lép időnként közre, hogy megállítsa az emberi faj elburjánzását a bolygón.
Az egyre nagyobb számban előkerülő több ezer, vagy több millió éves leletek nem hazudnak. Több millió éve jelen voltunk a bolygón, és már képesek voltunk fémeket megmunkálni, sőt másfajta technológiákkal is rendelkeztünk, az égi tudásról nem is beszélve.