300 méter magas megacunami: az egész világot ledöbbentette, brutális pusztítás

2019. augusztus 10., szombat




Az egész óceánt megbolygatta...

Egy friss kutatás szerint nagyjából három és félmilliárd éve akkora aszteroida csapódott be az egy egykor volt marsi óceánba, hogy ennek nyomán háromszáz méter magas megacunami pusztított a vörös bolygón.

Kiterjedt óceán terpeszkedhetett a Mars északi féltekéjén

A tudósok körében ma már általánosan elfogadott, hogy a Mars egykor sokkal nedvesebb, vízben gazdagabb bolygó lehetett, és nem az a sivár, illetve száraz égitest volt, mint amilyennek napjainkban ismerjük.

Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a múltban nemcsak folyók és tavak léteztek a Marson, hanem a vörös bolygó északi féltekéjén egy kiterjedt óceán is lehetett.

Egy új, a Journal of Geophysical Research Planets szakmagazinban publikált kutatás szerint nagyjából 3,5 milliárd éve egy legalább 300 méter magas árhullám söpört végig a vörös bolygó északi féltekéjén található Arábia Terra nevű régión.

A marsi óceán létezését igazoló egykori megacunami lehetőségét először 2016-ban vetette fel néhány kutató, a bolygó Thumbprint Terra (Hüvelykujj Föld) elnevezésű vidékén fekvő rendkívül furcsa alakzat analízise alapján, amely az ujjlenyomathoz hasonló keskeny koncentrikus gerincek sorozatából áll.



Francois Costard, a Francia Tudományos Kutatások Központjának (CNRS) szaktudósa illetve kollégái ezt az elméletet támogatva 2017-től hozzáfogtak a kérdéses terület – amely az északi Arábia Terra régió része – beható tanulmányozásához.

Sikerült azonosítani a hatalmas cunamit okozó becsapódás helyszínét

Costard és kollégái közlése szerint sikerült azonosítaniuk annak az aszteroidának a nyomát, amelynek becsapódása a Thumbprint Terra területén pusztító hatalmas cunamit okozta.

A kutatók megpróbálták behatárolni azt az irányt, ahonnan az óriási szökőár a Thumbprint Terra síkságra érkezhetett. 

Vizsgálódásuk először tíz becsapódási kráterre terjedt ki, majd tovább szűkítve a kört, a számítások alapján végül a Lomonoszov-kráterhez jutottak el.

A 120 kilométer széles kráternek mind a kora, mind pedig az átmérője jól egyezik egy akkora aszteroida becsapódási nyomával, amely a Thumbprint Terra szökőár-alakzatait létrehozhatta.

A Lomonoszov-kráter szerkezeti felépítése pedig egyértelműen azt jelzi, hogy a kráter vízzel borított területen keletkezett.

A kráter szélessége és alacsony pereme, valamint az eróziós nyomok egyaránt azt bizonyítják, hogy a Lomonoszov-krátert kialakító becsapódás egy viszonylag sekély óceáni medencét érintett.

A hatalmas erejű becsapódás komoly hatással lehetett a marsi északi félteke sekély óceánjának további sorsára is.

Jóval tovább létezhetett a marsi hidroszféra az eddig feltételezetteknél

A június végén publikált felfedezés új megvilágításba helyezi az egykori marsi hidroszférára vonatkozó ismereteinket.

Mindeddig az volt az általános vélemény, hogy a Mars 3,7 milliárd éve végleg elvesztette a felszíni vizeit, de a francia kutatók vizsgálati eredménye azt mutatja, hogy 3,5 milliárd éve még létezett a vörös bolygón óceán.

OSZD MEG másokkal is!

tudomány érdekes mars


Megtekintések száma: 37777





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet