3400 éves palotát fedett fel az aszály Irak északi részén

2019. június 28., péntek




Az egész világ ledöbbent a felfedezésen, az évtized feltárása kezdődhet meg!

A Tübingeni Egyetem szerint a legkevesebb 2000 négyzetméteres épület az ókori mezopotámiai államalakulat, Mitanni része volt, amely az i.e. 15-14. században virágzott Mezopotámia és Szíria északi részének nagy területein.

A Mittani Birodalom a legkevésbé kutatott ősi közel-keleti civilizáció, ezért az új leleteknek, ismereteknek nagy régészeti jelentőségük van - írja az MTI.

Az épületet már 2010-ben felfedezték, de csak 2018 ősszel lett hozzáférhető a hosszan tartó szárazságnak köszönhetően. 

Az autonóm észak-iraki Kurdisztán térségében, Kemune régészeti lelőhelyen található palota tanulmányozására mindössze három hetük volt a német és kurd régészeknek, mielőtt a moszuli víztározó szintje emelkedni kezdett.

Olyan gyorsan ástunk, amilyen gyorsan csak tudtunk

- idézte fel Ivana Puljiz, az egyetem archeológusa, hozzátéve, hogy az épület most ismét teljesen a víz alatt van.



A palota agyagtéglából épített falai nagyjából két méter magasak. 

A komplexum belsejében piros és kék színekben pompázó ritka falfestményeket, valamint tíz ékírásos feliratot is találtak a régészek, akik az írások egyike alapján arra követeztetnek, hogy a palota Zakhiku ókori városának része lehetett. 

A falfestmények valószínűleg jellemzőek voltak az ősi közel-keleti palotákra az i.e. 2. évezredben, de csak ritkán kerülnek elő épen maradt freskók, ezért a kemunei falfreskók régészeti szenzációnak számítanak - közölte Puljiz.

Ősidőkben a palota megemelt teraszon magasodhatott a völgy fölé, mindössze 20 méterre a Tigris akkori keleti partjától. 

A Mittani-korszakban agyagtéglából emelt monumentális teraszfallal szilárdíthatták meg a lejtős talajt a palota nyugati oldala mentén. 

A palotához észak felől egy nagyobb város csatlakozhatott.

A lelet az egyik legjelentősebb régészeti felfedezés a térségben az elmúlt évtizedekben

- idézte az egyetem közleménye Haszan Ahmed Kaszim kurd régészt.

A térséget az 1980-as évek közepén, a moszuli duzzasztógát megépülte után árasztotta el a víz.

OSZD MEG másokkal is!

Forrás: 24.hu Index

tudomány rejtély rejtélyek történelem


Megtekintések száma: 43929





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet