Attila a hun az egyik legnagyobb a magyar történelemhez köthető alak, aki egybeforrt az ősi magyarságunkkal is, és szinte mitikus alakként jelenik meg a múltunkban. De ezeket vajon tudtad róla?
Álljon itt néhány nagyon érdekes, néhol rendkívüli tény róla.
Az Attila név eredete sokszor sokféleképpen felmerült már, de nem minden történelem órán mondják el, hogy hova is vezethető vissza, mi is a jelentése. Eredetileg a gót nyelvben atyácska, tiszteletreméltó apa, uralkodó jelentésekkel bírt.
Egyesek szerint a hun király neve nem lehetett török eredetű, mert a török nyelvekre nem jellemző a hosszú mássalhangzó, de ez az ellenvetés abból indul ki, hogy Iordanes kifogástalan, ejtésszerinti szóalakot hagyott ránk. Egy másik elmélet pedig az Attila név török eredetét próbálja bizonyítani, ugyanis elképzelhető, hogy az „ata” (atya) és az „il” (föld) szóból származik – neve így „föld atyát” jelent.
Attila nevének mongol magyarázata az ejen, kiejtve edzen – fejedelem – kifejezés. Különböző népek képviselőinek hallása szerint lett e címből Etele, Etel, Etzel, és végül – a germánok körében – Attila, azaz Atyácska.
Attila kardját Isten kardjának tartották. A monda szerint, aki e kardot birtokolja, a világ ura lesz.
„A hős, kinek Isten csuda által adja,
Mind az egész Földet vele megbírhatja.”
Tény, hogy Attila, az ázsiai sztyeppék nomád lovasait vezetve a Duna vonaláig jutott, és harcosaival megsarcolta Rómát is. Nem csoda, ha a személyével kapcsolatban és magával a karddal kapcsolatban rengeteg mese és legenda alakult ki.
Haláláról rengeteg különféle verzió és legenda maradt fenn.
453 tavaszán Attila székhelyén halt meg – a hagyomány szerint nászéjszakáján orrvérzése lett és belefulladt kábulatában. Más feltételezések szerint a rengeteg alkoholtól kialakuló májzsugor ellensúlyozására létrejövő nyelőcső visszérbetegségtől kapott belső vérzés miatt vérzett el.
Egy harmadik legenda úgy véli, hogy germán felesége, Ildikó (Krimhilda) ölte meg, fülébe cseppentett méreggel.
A mai napig nincs biztosra vehetően meghatározva, hol is van a sírja.
Gárdonyi Gézától a „Láthatatlan ember” című regény szerint Attilát hármas koporsóban temették el, egy arany, ezüst és bronz koporsóban.
A Travel Channel által feltárt nyomok egyértelműen a Pilisbe vezetnek, ugyanis kutatások szerint Attila birodalmának fővárosa, Sicambria itt található, melynek maradványait még ma is megtalálhatjuk.
Így tehát nagy az esély arra, hogy a hun király végső nyughelye is itt található, Árpád fejedelem sírjával egyetemben.
A nyugati kultúrában és hagyományban Attilát ma is „Isten ostoraként” ismerik, akinek neve a barbárság és a kegyetlenség szinonimájává vált.
Ez részben annak eredménye, hogy vonásait azonosították a sztyeppék későbbi hadvezéreinek vonásaival – ilyen például a mongol Dzsingisz kán és Timur Lenk. Őket mint kegyetlen, okos és vérszomjas, harcra és rombolásra áhítozó vezérekként ismerte a köztudat. Még kannibalizmussal is megvádolták, a borzalmas legenda szerint a neje két, mézben párolt saját gyermekét szolgálta föl neki.
Akkoriban és azután sokáig nagymértáékben démonizálták a hunokat. Mára azonban Attila a hun alakja újra pozitív szerepet tölt be a történelemben.
OSZD MEG másokkal is!