5 megmagyarázhatatlan rejtély a Nagy szfinxszel kapcsolatban

2017. március 14., kedd

Az előző emberiség egyik jelképe? Titkos kincs lelőhelye? Különféle elméletek láttak napvilágot az évszázadok alatt arról, hogy mi is lehetett eredeti célja.

Az előző emberiség műve

Az egyik legnépszerűbb, és egyben legtöbbet vitatott elmélet szerint a szfinx valójában nem más, mint egy előző, emberiség előtti civilizáció által ránk hagyott műemlék.

A régészek egy része ugyanis azt gondolja, jóval régebbi lehet, mint korábban hitték, és ezt az oldalán lévő víztől származó erózió is bizonyítja, mely sokkal régebb óta keletkezhetett, mint maga a szfinx, legalábbis a hivatalos álláspont szerint.

Ezek az épületek elméletileg 4000 évesek lehetnek, de nem tudni biztosat. Valamiért a szinx rongálódásai, felületi sérülései vízzel való érintkezés során alakultak ki, mely hosszú ideig fennállhatott.

Az elfogadott nézetek szerint a Nagy Piramist más, hozzá tartozó épületekkel együtt megközelítőleg 4500 évvel ezelőtt, a IV dinasztia idejében, Kheopsz uralkodása alatt emelték.

Amikor ezt az eltérést az egyiptomi régészek tudomására hozták, egyszerűen hallani sem akartak róla. A helyzet lényegében nem változott a következő negyven év során sem. Mások is észrevették már ezt a különbözőséget, az egyiptomi régészek azonban nem mutatkoznak hajlandónak a nyilvánvaló beismerésére. A régészek közül sokan muzulmánok, az egyiptomi régészek közül talán 3/4-ük muzulmánnak vallja magát.

Ez azért érdekes, mert a Korán kimondja, hogy a teremtés 6000 évvel ezelőtt indult meg, mint folyamat. Innen következik, hogy a muzulmán régészek nem határozzák meg 6000 évnél régebbinek ezeket a piramisokat, hiszen azzal saját szent könyvüknek mondanának ellent, ami hatalmas bűn.

Templomosok kincse

Rengeteg különféle legenda kering a templomosok kincse körül is. Ugyanis a mai napig nem találták meg ennek a tetemes kincsnek egy részét.

Sokan a templomos kincseket Salamon templomának kincseivel azonosítják, míg mások úgy gondolják, hogy a kincs egy része valóban onnan származik, de lényegében az egész világról összehordott értékekről beszélhetünk, melyet egy olyan helyen rejthettek el, ahol senki sem keresné.

Ezen elmélet szerint a Nagy szfinx lábai alatt, mélyen, betemetett titkos alagutakon át vezet egy hatalmas csarnokba út, ahol ezek a kincsek el vannak rejtve.

Mivel a szfinx körül, és főleg alatta soha nem végeztek nagyobb ásatásokat, ezért joggal gondolták a néhai templomos lovagok azt, hogy ott évezredeken át rejtve maradhat az általuk összegyűjtött és védelmezett kincs.

Titkos belső kamra

Napvilágot láttak régebbi képek, melyek egy a Nagy szfinxnél végzett ásatási munkáról, és vizsgálódásról árulkodnak. Az egyik ilyen képen az látható, amint a szfinx fején nyitott lyukban áll egy régész.

Sokak szerint ez az egyik bizonyítéka annak a teóriának, miszerint a Nagy szfinx valójában üreges, legalábbis a fejében található egy nagyobb rejtett kamra, amiben egy ismeretlen dolog, vagy ereklye lehet tárolva.

Talán egy titkos ősi idegen technológia? Vagy maga a Szent Grál? Nem tudni, mindenesetre több régész is próbált már engedélyt kérni arra, hogy szkenneléses eljárással átvilágítsák a szobrot, azonban mindig bürokráciai problémákba ütköztek.

Titkos átjáró

Egy elrugaszkodottabb elmélet szerint a szfinx lába alatt található a túlvilág kapuja, és azért emelték rá a műemléket, hogy örökre a föld alá temessék ezt a kaput.

Az egyiptomiak az ókorban rengeteget kísérleteztek a túlvilággal, és olyan átjárókat nyitottak, melyeken át sok veszedelmet szabadítottak rá saját népükre. Egyes fáraóknak ugyanis nagy árat kellett fizetni látszólagos halhatatlanságukért.

A túlvilág legfőbb kapuja a szfinx helyén állt, amikor pedig túlságosan veszélyessé vált már, fogták, lerombolták, és ráépítették a szfinxet.

Idegeneknek állított emlékmű

Az ősi idegenek elméletét vallók szerint a Nagy szfinx egyértelműen egy idegen lényt ábrázol. A hivatalos verzió szerint Hafré személyéhez rendelték, mivel Hafré völgytemploma mellett áll, így a feljáró úttal együtt a Hafré-komplexum részét képezi.

Azonban sokan felhívták a szfinx fejének idegenszerű vonásaira a figyelmet, mely nem is annyira légből kapott teória. Szerintük az ősi, idegen lények tiszteletére lett állítva a szfinx, akik rendszeresen látogatták az ókori Egyiptomot.

Egyiptom pedig szívesen fogadta őket, mivel rengeteg csillagászati tudást, és csúcstechnológiát adhattak át nekik, cserébe azért, hogy a Földön tartózkodhatnak, egy olyan birodalomban, mely viszonylag el volt szeparálva a külvilág elől.

rejtély rejtélyek idegen idegenek ősi idegenek ősi tudás egyiptom kincs kincsek előző emberiség templomosok