A csak „150 kilométeres visszhangok”-nak hívott titokzatos jelek nagyjából 50 éve megfejtetlenek, de úgy tűnik végre sikerülhetett dekódolni őket. A jelek minden ember életét érintik.
Minden nap, hajnalban és alkonyatkor az űrbe sugárzott radarjelek különös visszhangként verődnek vissza.
Mintha valahol, körülbelül 150 kilométeres magasságban lenne valamiféle láthatatlan tükör, mely 20-30 km mély.
A napkeltekor és a sötétedés előtt a légkörbe küldött szondák korábban nem azonosították, mi okozhatja a különös jelenséget, így óriási rejtély maradt nagyon sokáig.
Számtalan alkalommal próbálták megfejteni, hogy mi is lehet, illetve a jelenség mögött pontosan mi állhat, de az évtizedek alatt sem sikerült közelebb jutni a megoldáshoz.
A Bostoni Egyetem kutatói azonban megpróbáltak utánajárni a dolognak. Megfigyelték, hogy a visszhang jóval erősebb napkitörésekkor, valamint azt is, hogy a “tükör” mélységének változása a beérkező napsugarak szögére illeszkedik.
Ez azt bizonyította, hogy csillagunknak köze van a jelekhez, ugyanakkor nem tűnt valószínűnek, hogy a Nap lenne a fő felelős.
Köztudott, hogy a Nap ultraibolya sugárzása a felső légkörben található oxigén- és nitrogénmolekulák elektronjait leválasztja, ezzel pedig nagy sebességű és nagy energiájú részecskék jönnek létre. A lecsupaszított, töltéssel rendelkező molekulák, azaz ionok ezután egymással és más részecskékkel is kölcsönhatásba lépnek, ettől az ionok tömegesen vibrálni kezdenek.
A tanulmány szerint ez a rezgés egy olyan hullámot kelthet, amely elég erős ahhoz, hogy visszaverje a földről érkező jeleket. A számítógépes szimulációk be is bizonyították ezt az elképzelést.
Ahogy a Nap “mozog” az égen, a beérkező napsugarak szöge növekszik, ezzel pedig a vibráló ionok nagysága csökken. Mikor jön az alkony, az égitest kisebb szögben világítja meg a felszínt, ezzel pedig a “tükör” is megerősödik. A napkitörések energiája szintén több rezgő részecskét eredményez.
A jelenséget megmagyarázó kutatók szerint a “tükör” bemérésével a légköri áramlatok bonyolult mozgása, valamint az árapály kérdése is érthetőbb lesz. Hogy a bizonyítékokat a szakma elfogadhatónak találja-e, még kérdéses. Egy biztos, a titokzatos jel nem a földönkívüliek műve.