500 millió éves féreg maradványait találták meg

2017. január 31., kedd




A hihetetlen lelet rengeteget elárulhat a Föld múltjáról, és egy nagyon érdekes dologról.

Egy kihalt lobopodia csoportba tartozó, legalább 500 millió éves féreg maradványait tárták fel kanadai kutatók.

A lelehet a Sziklás-hegységben találták meg, és néhány olyan elképesztően érdekes aspektusáról árulkodhat a földtörténeti múltnak, amire soha nem is gondoltunk volna.

A rejtélyes, féregszerű új faj az Ovatiovermis cribratus nevet kapta. Az élőlény nem volt valami túl nagy, alig egy hüvelykujj méretével vetekedett.

Korábban már találtak egy hasonló leletet, de arról nem tudták megállapítani, hogy egy már létező, megtalált fajról lehet-e, szó, vagy egy teljesen újról. A mostani lelettel együtt volt teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy új fajjal van dolgunk.

A lelet azért egyedülálló, mert betekintést nyújthat a kambriumi, tengeri élőlények világába, amiről eddig nem volt túl sok információja a tudománynak, pedig ez kulcsfontosságú a modern medveállatkáknak, bársonyférgeknek, és a Föld legnépesebb állatcsoportjának, az ízeltlábúaknak alaposabb feltérképezéséhez.

A kicsiny élőlény hátsó lábán különleges felépítésű erős, visszahajlítható karmok sorakoznak. A kutatók szerint ez tette lehetővé számára, hogy megkapaszkodjanak a keményebb felületeken, vagy más területeken.

Két pár tüskés végtag helyezkedik el a test elülső részén, amellyel kiszűrhette vagy begyűjthette, illetve szájához húzhatta a táplálékot.

A kutatók szerint ez a fajta táplálkozás elterjedt volt a csoport tagjai között, és fontos lehetett az élőlények azon hatalmas csoportjának kezdeti evolúciós „robbanásában”, amely elősegítette a medveállatkák, a bársonyférgek és az ízeltlábúak kifejlődését.

Az nagyon érdekes, hogy a mai botrákocskák nagyon hasonló életmódot folytatnak, így a kutatók szerint az evolúció nem minden fajon ment keresztül, pontosabban nem minden fajnak volt valami miatt szüksége az evolúciós továbbfejlődésre, és az életmód változtatásra.

Külön rejtélyként tartották számon, hogy nem volt külső kemény váza az állatnak, annak ellenére, hogy más, hasonlóan táplálkozó élőlény rendelkezett ezzel a kiváltsággal.

Sőt, sem lemezei, sem pedig tüskéi nem voltak, ami további rejtélyes kérdéseket vet fel a lénnyel kapcsolatban.

Ez ugyanis eleve felveti a kérdést, hogy mégis, hogyan védekezett a különféle ragadozókkal szemben, és hogyan maradt hosszabb távon is életképes.

Egy elmélet létezik egyelőre erre a kérdésre, mely ugyan nem magyaráz meg mindent maradéktalanul, de felveti a lehetőségét annak, hogy akkoriban egyes élőlények nem a kemény vázzal védekeztek, hanem azzal, hogy különféle kellemetlen és erős méreganyagokat termeltek a testükben.

Ily módon pedig a ragadozóknak nem jelentettek eleséget, hiszen gyakorlatilag ehetetlenek voltak.

tudomány természet őskor


Megtekintések száma: 162900





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet