56 tény 56-ról! A magyar nép nagy forradalmáról!

2018. október 23., kedd




1. 1956. október 6-án újratemették Rajk Lászlót, a korábbi belügy-, majd külügyminisztert, akit Rákosi 1949-ben koncepciós perben elítéltetett és kivégeztetett. Az újratemetésen 200.000-es tömeg jelent meg, a feszültség már tapintható volt.

2. Az ÁVO-t (az ÁVH elődjét), aminek börtönében aztán ő maga is ült, egyébként Rajk László hívta életre, és az első koncepciós pereket is ő indította.

3. 1956. október 22-én az egyetemi hallgatók a Műszaki Egyetem épületében fogalmazták meg a forradalom 16 pontját, majd másnapra tüntetést szerveztek.

4. 1956. október 23-án Szabad Nép közölte Władysław Gomułka lengyel kommunista vezető három nappal korábban elmondott beszédét, amelyben elítélte a sztálinizmus gyakorlatát és radikális változásokat helyezett kilátásba. Az egyetemisták a Bem-szoborhoz mentek, hogy szolidaritásukat fejezzék ki a lengyel változások iránt, ahol Sinkovits Imre előadásában elhangzott Petőfi Sándor verse, a Nemzeti dal. Itt született meg a „Lengyelország példát mutat, kövessük a magyar utat” jelszó.

5. A tüntetők kivágták a nemzeti zászlóból a Rákosi-címert (ami tulajdonképpen a szovjet címer lemásolása volt), s így lett a forradalom jelképe a lyukas zászló lett.

6. A Magyar Dolgozók Pártjának vezetése teljesen tanácstalan volt a tüntetéssel kapcsolatban: először betiltották, majd engedélyezték, sőt felszólították a párttagságot a részvételre (hogy kontrollálják az eseményeket), de ezzel együtt mozgósították az ÁVH-t, este pedig Gerő Ernő pártfőtitkár soviniszta, nacionalista rendbontó provokációnak titulálta az eseményeket.

7. 1956. október 23-án este a békés tüntetés a Magyar Rádió épületénél eldördült sortűz után változott fegyveres szabadságharccá.

8. A Sztálin-szobor ledöntése után a Felvonulási teret Csizma térnek nevezték, a talapzaton maradt két óriási csizma miatt.

9. Az első munkástanács 1956. október 24-én alakult Budapesten az újpesti Egyesült Izzóban. A következő napokban sorra alakultak munkástanácsok a város más üzemeiben, például a Danuvia Szerszámgépgyárban, a Gamma Optikai Művekben, az Ikarusban, az Óbudai Hajógyárban és az Orionban.

csizma ter 0001

A szovjet katonai beavatkozás, fegyveres harcok

10. Már 1956 júliusában volt haditerv „Hullám” fedőnéven a szocialista társadalmi rend fenntartása, védelme, adott esetben helyreállítása érdekében.

11. 1956. október 23-án, az SZKP Központi Bizottságának elnökségi ülésén mindössze egyetlen egy ember (Anasztasz Mikojan) ellenezte a katonai beavatkozást. Ezzel együtt a beavatkozás mellett döntöttek.

12. November 4-én, moszkvai idő szerint hajnali négy órakor elhangzott a jelszó: „Mennydörgés”, amivel kezdetét vette a „Forgószél” hadművelet, s ezzel megkezdődött a forradalom leverése.

13. A hadműveletekben kb. 60.000 szovjet katona vett részt.

14. Szovjet részről 669 halálos áldozat volt.

15. A legjelentősebb ellenállási csoportok a Széna téren, a Móricz Zsigmond körtéren, a Corvin közben, a Kilián laktanyánál, a Baross téren, a Tompa utcában és a Tűzoltó utcában voltak.

16. Az ellenállási csoportok kiemelkedő vezetői: Pongrátz Gergely (Corvin köz), Szabó János (Széna tér), Angyal István (Tűzoltó utca), Bárány János (Tompa utca), Nickelsburg László (Baross tér).

17. Október 30-án, a Köztársaság téren, az MDP budapesti bizottságának épületét a szabadságharcosok megostromolták, az ott elfogott ÁVH-sokat a felkelők egy kis csoportja kivégezte, holttestüket meggyalázta. A brutalitás okai:

• az ÁVH korábbi kegyetlenkedései,

• Nagy Imre 28-án feloszlatta a szervezetet, így a székházban maradtak illegális fegyveres csoportnak minősültek,

• a téren átvonuló nemzetőrökre, sőt fegyvertelen járókelőkre is rálőttek, néhányukat az épületbe hurcolták,

• az a hír terjedt el, hogy őket a földalatti börtönökben kínozzák,

• a sebesültekért érkező mentőautókra szintén rálőttek.

18. Október 30-án az SZKP KB Elnöksége határozatot fogadott el, amelyben kijelentik, hogy „kölcsönös kapcsolataikat csakis a teljes egyenjogúságnak, a területi integritás tiszteletben tartásának, az állami függetlenségnek és szuverenitásnak, az egymás belügyeibe való be nem avatkozásnak elveire építhetik”.

19. A Köztársaság téren történtek híre hallatán, 1956. október 31-én az SZKP KB elnöksége az újabb katonai beavatkozás mellett döntött, amely élesen szemben állt az előző napon elfogadott határozattal.

20. A Határőrség Országos Parancsnoksága olyan nagyságrendű erőket vezényelt Budapestre, Győrbe és Debrecenbe, hogy a megmaradt egységek képtelenné váltak a határőrizet ellátására.

21. Csak Budapesten 1945 halálos áldozata volt a harcoknak.

22. A forradalom miatt kb. 200.000-en hagyták el Magyarországot.

Nők, gyerekek 1956-ban

23. A fegyveres harcokban résztvevők kb. 15%-a nő volt.

24. Forradalmi tevékenysége miatt 5 nőt végeztek ki.

25. Forradalmi tevékenységért utoljára 1961-ben volt kivégzés. A hatalom meg akarta várni, még az illető betölti 18. életévét.

Kilian laktanya

A régi és az új hatalom

26. A második szovjet támadást követően hatalomra kerülő Kádár János korábban Rákosi Mátyás alatt börtönben ült.

27. A Magyar Dolgozók Pártja elnevezés helyett a kommunista párt a Magyar Szocialista Munkáspárt nevet vette fel, amit Kádár János november 1-jén jelentett be rádióbeszédében.

28. A szabadságharc leverése után a párt új fegyveres testülete a Munkásőrség lett, Münnich Ferenc vezetésével.

29. 1956. november 14-én a munkástanácstanácsok deklarálták a Nagybudapesti Központi Munkástanács (NBKMT) megalakulását, amely jogosult volt az összes budapesti gyár munkásainak nevében tárgyalni a Kádár-kormánnyal. A tárgyalásokat a tanács részéről Bali Sándor és Rácz Sándor vezették.

30. Kádár János 1989. július 6-án halt meg, azon a napon, amikor a Legfelsőbb Bíróság kihirdette Nagy Imre és társainak rehabilitációját.

31. Rákosi Mátyás soha nem térhetett vissza Magyarországra, a Szovjetunióban halt meg.

Nagy Imre és pere

32. Az október 23-án este a Parlament elé gyűlt tömeget Nagy Imre az „Elvtársak!” megszólítással köszöntötte, de kifütyülték.

33. November 4-én Nagy Imre rádióbeszédben közölte, hogy Magyarország ellen szovjet támadás indult, melynek célja a „törvényes, magyar, demokratikus” kormány megdöntése. „Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van.” – közölte a miniszterelnök, majd a jugoszláv nagykövetségre menekül munkatársaival és családtagjaival együtt.

34. Nagy Imrét társaival együtt – miután a jugoszláv nagykövetségről az előzetes ígéretek ellenében kiadták őket – Romániába szállították felfegyverzett KGB-sek őrizete alatt, és a Bukaresttől északra fekvő Snagovi-tó partján voltak őrizetben.

35. 1957. április 4-én Kádár János kijelentette: „Nem lesz per Nagy Imre ellen…”.

36. A Nagy Imre-per anyagát meghamisítva, propaganda céljából, négy nyelvre lefordítva adták ki az ún. „Fehér könyvben”.

37. Nagy Imrét és társait 1958. június 16-án végezték ki.

38. A kivégzés után Nagy Imrét és társait először a börtön udvarára temették, majd két évvel később, éjszaka, titokban a rákoskeresztúri Új Köztemető 301-es parcellájába (ez esett legmesszebb a bejárattól) hantolták el őket, arccal lefelé.

39. 1989. június 16-án ünnepélyes keretek között temették újra Nagy Imrét és társait.

Megtorlás

40. A forradalom után kb. 350 főt végeztek ki. A kutatások szerint a kivégzettek közül 229 személyről volt minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy a forradalomban, az ellenállásban, a fegyveres harcokban folytatott tevékenységükért kapták a legsúlyosabb büntetést.

41. A bebörtönzöttek száma kb. 22.000 fő.

42. Kb. 13.000-en kerültek internálásra.

43. A katonai beavatkozás sikerének biztosítására, a nemzetközi jog megsértésével az ország katonai és politikai vezetésének jelentős részét deportálták, velük együtt 68 kiskorút.

1956 és a külföld

44. 1956 felgyorsította a nyugat-európai kommunista pártok felbomlását, és a korábbi szimpatizánsok (pl.: Pablo Picasso, Albert Camus) kiábrándulását.

45. Jean-Pierre Pedrazzini francia fotóriportert a Köztársaság téren, a pártszékház ostromakor meglőtték, pár nap múlva Párizsban belehalt sérülésébe.

46. Egy angol újságíró (Peter Fryer) tudósítását kétségbe vonták, és a Szovjetunió lejáratásának tartották az angol kommunista pártban.

47. A magyar szabadságharccal egy időben, Egyiptomban hidegháborús válság zajlott a Szuezi-csatorna ellenőrzéséért, ami elterelte a világ közvéleményének figyelmét hazánkról.

48. Eisenhower, az USA elnöke bizalmasan közölte Moszkvával: nincs terve Magyarországgal kapcsolatban, ami azt jelentette, hogy a Szovjetunió saját belátása szerint oldhatja meg a magyarországi helyzetet.

49. 1956-ban a Szovjetunió magyarországi nagykövete Jurij Andropov volt, aki később a KGB elnöke, majd a Szovjet Kommunista Párt főtitkára, vagyis a Szovjetunió vezetője lett.

50. 1957 januárjában Dag Hammarskjöld, ENSZ-főtitkár speciális bizottságot állított fel a magyarországi események kivizsgálására. Az elkészült 268 oldalas jelentést 1957 júniusában tárták az ENSZ közgyűlése elé. Az ENSZ közgyűlése 1958. december 12-én közös nyilatkozatot fogadott el, amelyben elítéli a magyar nép elnyomását és a szovjet katonai megszállást, más érdemi lépés azonban nem történt.

51. Budapesten kívül az ország több pontján is voltak tüntetések, gyűlések, fegyveres ellenállás, pl.: Mosonmagyaróvár, Hódmezővásárhely, Szolnok, Veszprém, Esztergom, Debrecen, Kaposvár. Október 24. és 29-e között a kormányerők közül csak a Magyar Néphadsereg alakulatai 50 településen 71 esetben kerültek a lakossággal összetűzésbe, 45 alkalommal lőttek is a tömegre.

52. Az első halálos áldozatokat követelő sortűz Debrecenben dördült el, 23-án délután.

Érdekességek

53. Bibó István (Nagy Imre kormányának államminisztere) november 4-én akkor érkezett a Parlamentbe, amikor Nagy Imre és munkatársai eljöttek onnan. Egészen 6-áig az épületben volt, ahonnan számos felhívást intézett a magyarokhoz passzív ellenállásra buzdítva őket, és a világ közvéleményéhez a magyar szabadság ügyében.

54. A szabadságharc leverése után a melbourne-i olimpián a magyar vízilabda válogatott az elődöntőben 4:0-ra legyőzte a szovjet csapatot, a döntőben pedig 2:1-re a jugoszlávokat (akik, miután Nagy Imre követségükre menekült, kiadták őt a Szovjetuniónak).

55. Andrew G. Vajna, Quentin Tarantino és Lucy Liu voltak többek között a producerei a Szabadság vihara című dokumentumfilmnek, Vajna pedig szintén producere a Szabadság Szerelem játékfilmnek. Mindkettő a forradalom és szabadságharc eseményeit mutatja be párhuzamba állítva a vízilabda válogatott életével.

56. A Szabad Európa Rádió 1950-től sugárzott magyar nyelven adásokat. Sokat kritizált tevékenysége 1956-os szerepe. Az események pontos ismerete nélkül „közvetítették” a szabadságharcot, majd az utolsó napokban az egyenlőtlen fegyveres harc folytatására adtak gyakorlati tanácsot (!!!), és az ellenállás folytatására szólítottak fel. A CIA-nak fogalma sem volt, hogy mit ígér az USA nevében a rádió a magyaroknak. A rádió 1956-os felelőssége miatt ugyan vizsgálat indult, de az érdemi eredmény nélkül zárult.

OSZD MEG másokkal is!

érdekes magyarország magyarsag történelem


Megtekintések száma: 29707





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet