Új fajokat hozhatunk létre, gyógyíthatatlan betegségeket győzhetünk le, de még ennél is több lehetőség van a genetikai editálásban.
Egy betegségektől mentes világ
Ha a génterápia elterjed, akkor összességében nem nagyon lesz egyetlen betegség sem, mely ellen tudna állni nekünk. Az elkövetkező generációk eleve olyan génekkel születnének meg, hogy soha ne betegedjenek meg.
Ez nem csak azt jelenti, hogy soha többé nem leszünk majd megfázva, de a daganatok, az Alzheimer, vagy a Parkinson-kór ismeretlen fogalmak lesznek számunkra, és az orvostudomány számára.
Persze a jövőben mindig felbukkanhatnak majd új vírusok, ezekre valószínűleg nagyon hamar fogunk k mindig megoldást találni a genetikai editálással, és a kellő időben való szekventálással.
Új fajok létrehozása
Ez még nem minden. Új fajokat hozhatunk létre, ugyan ezzel némiképpen Istent játszunk, mert nem csak létrehozni, de elpusztítani is hatalmunk lesz ezeket a lényeket. Aggasztó irányokba is elmehet a génterápia ezen része, hiszen a napokban például az a hír is felröppent, hogy nemrégiben egy disznóember hibridet sikerült létrehozniuk a tudósoknak.
Ez az etikailag nagyon is kifogásolható hibrid szerencsére végül nem született meg, mert azt még megszületése előtt elpusztították. A jövőn azonban ez nem változtat. Teljesen új fajokat hozhatunk létre. Nem kártékony krumplibogarat, vért szívni képtelen szúnyogokat, vagy olyan darazsakat, amiknek nincsen fullánkjuk.
Kihalt fajok feltámasztása
A kihalt fajok feltámasztása is szóba jöhet, mint opció. Egyrészt a genetikai editálás lehetőséget ad a kezünkbe, hogy a nemrég kipusztult fajokat visszahozzuk, így akár egy óriási genetikai bankban eltárolva azok genetikai kódját, később az egész Földi élővilágról kvázi létrehozhatunk egy biztonsági mentést, melyet később előhívhatunk.
De nem csak a közelmúltban kipusztult élőlények hozhatóak majd vissza a jövőben, hanem evolúciós visszafejtéssel a rég kihalt állatok is, mint például a dinoszauruszok. Erre vonatkozóan már folynak kísérletek, ígéretes eredményekkel. Egy ízben például egy csirke lábát sikerült visszaalakítani dinoszaurusz lábbá.
Genetikai mezőgazdálkodás
A genetikával a mezőgazdaságot is lehet majd segíteni. Szárazságnak, és extrám időjárási körülményeknek ellenálló, igen zamatos terményeket hozó növényeket hozhatunk létre, melyek a globális felmelegedés dacára virágozni fognak akár a terméketlen talajon is.
Már ma is van a piacon rengeteg genetikailag módosított zöldség és gyümölcs, ezek általában nagyobbak, és szebbek, de az ízük még nem tökéletes, és elmarad a természetes változatuktól, azonban a kutatók már dolgoznak a sokkal ízesebb GMO növényeken.
Előre tervezett csecsemők
A jövőben a születendő gyermekeket lehetőségünk lesz genetikailag előre terveztetni. Gyakorlatilag rendelésre fognak készülni, és a leendő szülők adhatják majd meg, hogy gyermekük milyen tulajdonságokkal rendelkezzen, és hogyan nézzen majd ki felnőtt korában.
Ugyanis a genetikai editálással ezt is lehetőségünk lesz kivitelezni. Nem lesz többé olyan, hogy nem olyan nemű baba születik, mind amilyen a szülők akartak. ha a felnőttek egy zenekedvelő, humán beállítottságú utódot szeretnének, a genetikus orvosok mindent megtesznek majd annak érdekében, hogy a baba a megfelelő tulajdonságokkal jöhessen a világra.
Komplett szervezetek átváltoztatása
Komplett szervezeteket leszünk képesek megváltoztatni. Ezt úgy kell érteni, hogy egy felnőtt férfiból úgy csinálhatunk nőt, hogy nem lesz szükség egyéb plasztikai műtétekre, sem hormonkezelésre. A géneket menet közben megváltoztatva elméletileg ugyanis kialakulhatnak a nemi jellegek, illetve meg is lehet változtatni azokat bizonyos mértékben.
A távoli jövőben így az ember akár szárnyakat is növeszthet, ha madárral keverik a génállományát, vagy golyóálló bőre lehet, ha a rinocérosztól is kölcsönveszünk egy kis genetikai kódot.
Jól látható tehát, hogy rengeteg tekintetben változhat meg majd a jövőben a világ a genetikai editálásnak köszönhetően, és annak, hogy különféle fejlett génterápiás eszközök állnak majd az emberiség rendelkezésére.