992-ben szokatlan fények jelentek meg az égen, melyekről a helyiek nem tudták, hogy mik azok. Sok száz évvel az események után a tudomány ered a rejtély nyomába.
Az egész egy hideg, téli estén kezdődött valamikor 992-ben- amikor is az égbolton különös fények jelentek meg, melyet Európa több országában is látni lehetett.
Rejtélyes fényjelenség, Északról
Nem valamiféle fura illúzióról volt szó, vagy valamiféle káprázatról, amit csak néhány ember látott. Aznap az emberek százezrei láthatták a titokzatos fényt az egyre sötétebb horizonton.
Egy német korabeli feljegyzés is említést tesz a szokatlan égi jelenségről, melyhez hasonlót soha nem láttak az emberek.
„Olyan volt, mintha Észak felől felkelt volna a Nap.” – írja a feljegyzés, mint történelmi emlék.
A fény Spanyolország partjairól is lehetett látni, mert ott is találtak a jelenséget leíró naplóbejegyzéseket feljegyzéseket. Sok angol nemes feljegyzése is említ egy szokatlanul erős, Észak felől érkező fényjelenséget.
Sőt, még olyan iratokat is találtak a történészek, amikben angol nemesek leveleztek egymással, értelmiségieket bevonva, hogy mi lehetett a 992-ben megjelent rejtélyes fény az égen. Azt azonban még ők sem tudhatták, hogy egy olyan dologgal állnak szemben, amire még több száz év múlva sem találnak magyarázatot.
Többféle elmélet az évszázadok során
Rengeteg elmélet született már akkoriban is a jelenséggel kapcsolatban. Sokan gondolták úgy, hogy egyfajta jel Istentől, és valójában az égi hatalomnak tulajdonították az egészet.
Mások a világvége eljövetelének közvetlen előjelének tartották, és már akkoriban is kitört a pletyka, hogy talán hamarosan vége lehet az ismert világnak, mert az emberek magukra haragították Istent.
Ezek a magyarázatok azonban nélkülözték a tudományt, és pusztán az emberek ösztöneire hatottak, mert abból is indultak ki. Megint mások Viking harcosok szellemeinek gondolták a fényeket, és szerintük a rég odaveszett Viking flotta jelent meg nagy csinnadrattával az égen.
Később, néhány száz év múlva is foglalkoztatta az embereket a jelenség, akkorra már többféle elképzelés létezett, mely a tudományon alapult. Az egyik ilyen szerint ez az óriási fény talán egy Földbe csapódó üstökös lehetett.
Azonban az elmélet nem teljesen állta meg a helyét, mivel a jelenség órákon át megfigyelhető volt, egy meteorit vagy üstökös pedig nem órákig zuhan bele a légkörbe.
Volt olyan teória is, miszerint a levegő feltöltődött valamilyen okból elektromossággal, és ez”kicsapódott”, így hozva létre a szokatlan jelenséget, mely olyan volt, mintha a Nap északról kelt volna fel.
Napvihar
A legvalószínűbb elmélet csak sok száz évvel az események után született meg, amikor a tudomány elkezdte tisztázni a sarki fény, és a Nap, illetve a Napvihar jelenségét. A nap mágneses vihara,vagy szimplán napvihara elméletben okozhat hasonló jelenséget.
Azért mondjuk, hogy elméletben, mert eddig soha ne m tapasztaltunk komolyabb napvihart, mióta modern társadalomban élünk. Szerencsére.
Egy komolyabb hatású napvihar ugyanis hazavágná a Föld kommunikációs rendszereit, kisütné extrém esetben az összes elektromos elven működő dolgot a világon, így a háztartási gépeket, telefonokat, műholdakat, számítógépeket.
Mondani sem kell, hogy óriási globális kataklizmával járna egy ilyen esemény. Akkoriban azonban ezt csak egy egyszerű fényjelenségként észlelték, mivel nem voltak még olyan társadalmak, ahol elektromos energiát használtam volna.
A napvihar feltehetően azt eredményezte, hogy a légkör töltöttsége megváltozott, és a beérkező napszél hatására a sarki fény kiterjedt északról egészen a délebbi területekig.
Vagyis gyakorlatilag egy extrém módon délre húzódó sarki fénynek lehetett szemtanúja a világ 992-ben, amikor emberek milliói látták az északról előbukó fényforrást.
Hasonlóan intenzív jelenség azóta sem ment végbe a történelemben, egyedül a Carrington-esemény volt az, ami ehhez volt fogható 1859-ben.
Ennek hatására a távíróhálózat vezetékei szikrázni kezdtek, egyes távíróhivatalok kigyulladtak, használhatatlanná téve ezzel a Viktória-kor telekommunikációs rendszerét.
A kutatók szerint, ha egy ilyen esemény ma következne be, az sokkal nagyobb hatást gyakorolna ránk, mint a 19. század közepén