A gazdasági válság, a termelésleállás és a lakossági fűtéskorlátozás csak néhány olyan következmény, amelyre akkor kellene számítanunk, ha teljesülne a baloldalnak az orosz földgázbehozatal leállítására vonatkozó követelése.
Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője a Mediaworks Hírcentrumának arról is beszélt, hogy a szankciók követelésével valójában Oroszország jár jól, mivel már ettől is több mint háromszorosára nőtt az energiahordozó ára. Természetesen a Gyurcsány-Márki-Zay-féle baloldal követelései, hogy állítsák le az orosz gázt, az első pillanattól veszélyeztetnék a magyar rezsicsökkentést.
A baloldal valójában Oroszország malmára hajtja a vizet azzal, hogy az orosz földgázszállítások leállítását követelik. – Mivel a szállítás zavartalanul folyik, a szankciók lebegtetése – amellett, hogy remek táptalajt biztosít a spekulációnak – azt is jelenti, hogy az oroszok árbevétele három és félszeresére nőtt mostanra – mondta Hortay Olivér a Mediaworks Hírcentruma kérdésére. Olyan, úgynevezett zéró összegű játszmáról van szó, amelyben az egyik fél haszna a másik fél veszteségeként csapódik le, vagyis amennyivel az EU többet fizet a gázért, annyival több nyereséget könyvelhetnek el az oroszok. Szavai szerint ez már most jelentős terheket ró az unióra.
– Mivel a piac tisztában van azzal, hogy milyen katasztrofális hatása lenne a szankcióknak, folyamatosan nő a félelem, hogy azokat valóban meglépik, és már ezért is brutálisan emelkednek az árak. Míg önmagában a háború miatt 95 euró per megawatt órára ment fel a földgáz ára 72 euró per megawatt óráról, a szankciók lebegtetése következtében a mai napon volt olyan időszak a holland tőzsdén, amikor 345 euró per megawatt órára taksálták ezt az energiahordozót – mondta az üzletágvezető.
Hortay Olivér arra is kitért, hogy az orosz gázimportnak rövid távon nincs alternatívája az Európai Unióban. – A 2020-as évben az EU földgázigénye 505 milliárd köbméter volt, s ennek a mennyiségnek egy nagyon jelentős része, 175 milliárd köbméter származott orosz importból. Ráadásul az elmúlt fél évben az EU-t energiaválság is sújtotta, aminek következményeképpen a gáztárolók töltöttségi szintje jellemzően rekordalacsony, mindössze néhány hét fogyasztást képesek fedezni – mutatott rá a szakember. Hozzátette: a 175 milliárd köbméternyi orosz gáznak elenyésző részét, alig több, mint egy százalékát – mintegy 2-3 milliárd köbmétert – lehetséges pótolni a piacról, mivel a világpiacon nagyon szűkös a kínálat. Emellett az EU-nak is vannak infrastrukturális, műszaki korlátai, amelyek miatt nem tud egy bizonyos mennyiségnél többet befogadni például folyékony földgázból.
Az üzletágvezető szerint ezért meglehetősen borús lenne a helyzet, ha orosz gáz nélkül maradnánk. – Ha összeadjuk a földgáztározókban lévő mennyiséget a nem orosz forrásokkal és a saját termelésünkkel, akkor az arra lenne elég, hogy fedezzük a mostani fűtési szezont, és esetleg a nyári igényeket. De ebből nem tudnánk megtölteni a tárolóinkat, arra pedig még kevésbé lenne elég, hogy a következő ősszel, a fűtési szezon kezdetekor kielégítsük a megemelkedő energiaigényeket – jelentette ki Hortay. A szállítások leállítása – folytatta – rövid távon, vagyis pár hetes horizonton drasztikus áremelkedéshez vezetne, utána pedig néhány hónapon belül gazdasági recessziót, üzembezárásokat eredményezne, ami munkahelyek megszűnését vonná magával. További súlyos következményként említette, hogy az üzembezárások miatt az olyan különösen energiaigényes ágazatokban is be kellene szüntetni a termelést, mint a műtrágyagyártás, ez pedig az ellátási láncok összeomlását eredményezné. Szavai szerint ennek hatására az élelmiszeripar egészében súlyos ellátási problémák alakulnának ki. – A szankciók talán legfájóbb vonzataként néhány hónapon belül a lakossági fűtési szolgáltatásokat korlátozni kellene – hívta fel a figyelmet Hortay Olivér.