A Dogon-törzs és a Szíriusz csillagrendszer rejtélye

2016. január 11., hétfő




Falvaik jellegzetes sárépületekből állnak. A rájuk jellemző építészetükön felül a dogonok ismertek a fából készült álarcaikról, fa szobraikról, lakatos- és bőrdíszműves munkáikról. 

dogonok

Területükön a korábbi lakosok gyakran függőleges sziklafalakra épített házai a világörökség részét képezik.

A hiedelemviláguk egy vitatott néprajzi kutatás révén került reflektorfénybe, mely szerint a Szíriusz csillagrendszerben található égitesteket már az európaiak előtt ismerték.

A nyugat-afrikai Dogon törzsnek tehát elképesztően pontos és részletes ismeretei vannak az univerzumról. Állításuk szerint ősi űrhajósok adták át nekik ezeket az ismereteket. Vajon igaz lehet?

Homályos múlt

A törzs bár homályos múlttal rendelkezik, ez még önmagában nem meglepő. A legtöbb afrikai törzs elmondhatja magáról, hogy eredetük nem teljesen tisztázott. Annyi biztos, hogy valamikor a 13. és 16. század között telepedtek le a mostani helyükön. Az év legnagyobb részében a Timbuktutól 500 kilométerre, délre található elhagyatott, száraz, sziklás terület ad otthont aprócska, sárból és fűből épített falvaiknak.

dogon-falu

A legtöbb nyugati ember számára igen primitívnek tűnnek az ilyen helyi, ma külvilágtól az átlagosnál jobban elszigetelt törzsek lakói. A dogonok azonban e tekintetben különlegesek.

Életmódjuk valóban nem sokat változott a hosszú évszázadok során, de ez talán nem véletlen Hidegen hagyják őket a nyugati technikai vívmányok, vallásuk és filozófiájuk gazdag és összetett. Valószínűleg boldog és elégedett emberek, akiknek az élet alapvető értékeiről szóló gondolataik vannak.

A Szíriusz csillagkép lényei

A dogonok hitrendszere nagyon összetett, és tartalmaz egy olyan elemet, ami kifejezetten figyelemre méltó. ők ugyanis meg vannak győződve róla, hogy az égből jött idegenek meglátogatták őket, és ősi tudást adtak át számukra.

Ilyet persze bárki állíthatna, a dogonok azonban bizonyítani is képesek voltak állításaikat. A törzs ugyanis zavarba ejtően pontos asztronómiai tudással rendelkezik az univerzumról.

idegen-civilizaciok

Bizonyos tekintetben jobban ismerik a világegyetemet, mint a NASA vagy a SETI.

Azt is nagyon jól jól tudják, hogy a Szíriusznak, az égbolt legfényesebb csillagának van egy társcsillaga, amely kicsi, sűrű és rendkívül nehéz, ráadásul puszta szemmel láthatatlan.

És ez pontosan így is van. Az eset különlegessége az, hogy a társcsillag létezését a nyugati csillagászok csak a 19. század közepén kezdték sejteni, részletesen pedig csak az 1920-as években írták le, lefényképezni pedig az 1970-es években sikerült.

Adódik a kérdés, hogy honnan tudtak róla a dogonok? Puszta véletlen lenne? Ahhoz túl nagy az egybeesés. De akkor mi a magyarázat a rejtélyre?

Idegenek által nyújtott ősi tudás

A Szíriusznak a kísérője 50 év alatt megkerüli meg a Szíriuszt. Bár közöttük a távolság akár 11 szögmásodpercre is megnövekszik, rendkívül nehéz a megfigyelése. A kísérő fényessége ugyanis csupán 8,7 magnitúdó, így a két csillag közötti fényességkülönbség kitesz 10 magnitúdót. Ezért a Szíriusz kísérőjét általában csak nagyobb távcsövekkel lehet megfigyelni.

osi-idegenek-2

Elképzelhető, hogy a dogonoknak birtokában lett volna egy fejlett technikai eszköz a csillagok és más égitestek megfigyelésére? Ha igen, akkor rögtön felmerülhet az ősi idegenek segítsége. Vagy kézhez kapták a tudást, és ők maguk építettek távcsövet, vagy a távcsövet magát is az idegenek építették meg.

Az is lehet, hogy az idegen lények csupán magát a nyers tudást adták át, mintegy üzenetként, egyfajta lenyomatként hátrahagyva az utókornak.

Ez az érdekes csillagászati tény képezi a dogon mitológia középponti tételét. Ezt szövik bele legtitkosabb szertartásaikba, ezt jelenítik meg a homokrajzokon és építészetükben, és ez látható a faragásokon, valamint a takaróikba szövött mintázatokon. Ezek olyan minták, amelyek minden bizonnyal több száz, de akár ezer évesek is lehetnek.

Bolygóközi kapcsolat

A dogonok ismereteit szigorú vizsgálatnak vetették alá annak érdekében, hogy kiderítsék, amit állítanak, igaz-e vagy pedig ismereteik egy földi forrásból, például egy arra vetődött misszionáriustól származnak. Először is kérdéses, hogy nekünk – nyugatiaknak - hogyan jutottak tudomásunkra a dogon hiedelmek? Csak egyetlen forrásunk van, de az nagyon alapos.

univerzum

1931-ben két ismert francia antropológus elhatározta, hogy hosszú időn át tanulmányozni fogják a dogonokat. A következő 21 év alatt majdnem állandóan a törzzsel éltek. 1946-ban az egyiket magukhoz hívták a dogon papok, hogy megosszák vele legszentebb titkaikat.

Az antropológus részt vett a rituálékon és szertartásokon, és megismerte a törzs rendkívül bonyolult szimbólumrendszerét, amelynek gyökere az a hit, hogy léteznek kétéltű élőlények, amelyeket ők Nommo-nak hívnak, és amelyek az űrből jöttek, hogy civilizálják a Földet.

Elliptikus pálya

A két antropológus felfedezéseiről később könyv is íródott, amely lehengerlően világosan tudtunkra adja, hogy a dogon hitrendszer valóban az asztronómia meglepően pontos ismeretén alapul, amellyel keveredik az asztrológia egy fajtája is. A középpontban a Szíriusz található, valamint azok a csillagok és bolygók, amelyek szerintük a csillag körül keringenek.

Szerintük a Szíriusz fő társcsillaga, amit po tolo-nak hívnak, a Földön található, bármely anyagnál nehezebb anyagból van, és 50 éve elliptikus pályán mozog.

Mindez valóban igaz. De a nyugati csillagászok csak 150 évvel ezelőtt jöttek rá, hogy valami különös dolog történik a Szíriusz körül.

dogon-fafaragas Dogon fafaragás. A faragáson látható alakok kísértetiesen hasonlítanak az idegenek ábrázolási módjához.

Felfigyeltek bizonyos szabálytalanságokra a csillag mozgásában, és csak azzal a feltételezéssel tudták ezt magyarázni, hogy a közelben van egy csillag, amely a gravitációs erejénél fogva zavarja a Szíriusz pályáját. Az 1920-as években Sir Arthur Eddington kidolgozta azt az elméletet, amely szerint bizonyos csillagok „fehér törpék”, azaz életük végén járó csillagok, amelyek összezuhantak magukba és így szupersűrűek lettek.

Meghökkentő probléma

A csillag leírása pontosan megegyezett a dogonok verziójával. De hogyan szerezhettek tudomást a csillagról az Eddington elméletének1928-ban történt megjelenése, és a két antropológus 1931-ben történt megérkezése között eltelt három évben? Először is, hihető-e a dogonok csillagászati ismereteinek bizonyítéka? Másodszor, ha az első kérdésre igen a válasz, akkor hogyan tettek szert ezekre a komoly ismeretekre?

Ősi bölcsesség

Ekkor egy másik kutató is színre lépett – Robert Temple -, akit ez a két kérdés igencsak megfogott. A forrásanyagok gondos átolvasása révén Temple egy idő múlva meggyőződött arról, hogy a dogonok valóban az ősi bölcsesség professzorai, amely nem csak a Szíriuszt érinti, hanem az egész Naprendszert. Ők azt mondják, hogy a Hold „száraz és halott, mint a megszáradt, halott vér”.

A Szaturnuszról készített rajzukon egy gyűrű látható a bolygó körül. Tudják, hogy a bolygók a Nap körül keringenek, és szent építészetükben meg is örökítették a Vénusz mozgását.

Tudnak a Jupiter négy „fő holdjáról”, és tudják, hogy a Föld a tengelye körül forog. Hiszik, hogy végtelen számú csillag létezik, valamint azt, hogy a tejútrendszerben létezik egy spirituális erő.

sziriusz-palyaja

Az ismeretek nagy része a dogon mitológia és szimbolizmus útján jelenik meg. Szerintük a földi objektumok azt jelképezik, ami az űrben történik. A Szíriusz esetében a központi tények vitathatatlannak tűnnek.

A dogonok szándékosan a legkisebb, mégis a legfontosabb tárgyat választották – a létfontosságú gabona egyik szemét -, hogy a Szíriusz B-t szimbolizálják.

Temple különösen plasztikusnak találta a törzs homokrajzait. A tojás alakú ellipszist még lehet magyarázni valahogy, mint ami az „élet tojását” jelképezi. De a dogonok ragaszkodtak hozzá, hogy az űrpályát jelent – egy olyan dolgot, amelyet csak sokkal később (a 16. században) fedeztek fel, és amiről biztos nem tudhattak az afrikai tanulatlan törzsek. De akkor is pontosan oda helyezték a Szíriuszt, ahova kellett: az ellipszis széléhez közel eső fókuszpontba, nem pedig a középpontba, ahogy bárki más tette volna.

A Nommo

Szóval, még mindig az a kérdés, hogyan is tettek szert a dogonok erre a nem éppen földi tudásra? A dogon papok szerint a válasz nem kétséges. Szilárdan hisznek abban, hogy a Szíriusz-rendszer egyik bolygójáról a távoli múltban kétéltű lények érkeztek a Földre, és információkkal látták el a tanítványokat, akik aztán a századok során továbbadták ezeket az ismereteket.

A lényeket Nommo-nak hívják, és úgy tisztelik őket, mint „az Univerzum figyelőit, az emberiség szülőatyjait, az emberiség elveinek őreit, az esőosztókat, és a víz urait”.

A dogonok leírása a lények leszállásáról, rendkívül pontos. Azt tartják, hogy a bárka Dogon-föld észak-keleti részén ért földet, azon a területen, ahonnan a dogonok eredetileg származnak.

dogon-falrajzok

Még a bárka leszállásának hangját is leírták. Azt állítják, hogy leszállás közben a Nommo szava szállt a négy égtáj felé, és olyan hangja volt, mintha a Debo-tó közelében található aprócska barlangban lévő négy, hatalmas kőtömböt speciális ritmus szerint ütögetnék a gyerekek. Valószínűleg egy mennydörgő, vibráló hangot próbálnak meg leírni a dogonok.

Perdöntő bizonyíték

Robert Temple soha nem ingott meg elképzelésében, miszerint a dogonok állítása igaz. Azt nyilatkozta, hogy saját kutatása révén győződött meg erről. Csalásra utaló jeleket nem talált, viszont egyre több olyan jelre lelt, ami teljesen beleilleszkedik a képbe. A kritikus kérdés tehát még mindig az, hogy a dogonok megszerezhették-e ismereteiket hétköznapibb, magyarul „földibb” módon, vagy valóban az általuk leírt történet alapján tudnak a Szíriusz rejtélyről.

osi-idegen-piramisok

A világ más tájain sem egyedülálló, hogy az derül ki egyes ősi népcsoportokról, hogy korukat meghaladó tudást birtokoltak. Találtak már olyan tárgyakat, objektumokat, melyen nagyon régiek voltak, mégsem illettek bele az akkori korba, és rejtély, hogyan készíthették őket. Gondoljunk csak a Costa Ricai kőgolyókra, vagy a Pumapunku feltűnően jól megmunkált épületeire.

Nemrégiben ismét gyarapodott az ősi építményekkel kapcsolatos rejtélyek tárháza. Egy kőoszlopra bukkantak a Tel Aviv Egyetem kutatói Szicília partjainál.

A monolitba a hossza mentén, három, hasonló átmérőjű lyukat fúrtak, és a kutatók szerint legalább tízezer éves lehet. Ha ez így van, a történelemtudomány jelenlegi állása szerint nem készíthette emberi kéz.

„Nem ismerünk olyan természetes folyamatot, aminek során létrejöhetett volna” – nyilatkozta Zvi Ben-Avraham, az oszlopot megtaláló kutatócsoport egyik tagja. Az oszlop, mintegy 40 méteres mélységben feküdt, egy olyan terület mellett, ahol egy ősi civilizáció élhetett, mielőtt 9500 évvel ezelőtt elsüllyedt.

dogon törzs szíriusz


Megtekintések száma: 19346





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet