Férfiként élt és ölt Pipás Pista, holott nő volt, és kíméletlenül lecsapott az iszákos férjekre. Gyilkos hajlamú transzvesztita? Vagy csupán hányattatott gyerekkora volt minden okozója?
Gyilkos hajlamú transzvesztita, érzelmi sérült asszony, elmebeteg volt vagy csak hányatott gyerekkora írta sorsát? Számtalan mendemonda kering a mai napig is az Alföldi tanyavilág egyik híres sorozatgyilkosáról Pipás Pistáról.
Eredetileg Fődi Viktóriaként -azaz nőként- látta meg a napvilágot, a magyar kriminalisztika egyik vitathatatlanul legérdekesebb szereplője és sorozatgyilkosa.
Mélyszegénységben, a szegedi tanyavilágban lévő Átokházán született feltehetőleg 1886-ban (születési idejét ő maga is csak megközelítőleg tudta, hiszen sem írni sem olvasni nem tudott).
Apja alkoholista, agresszív ember volt, rendszeresen bántalmazta a családot. A nyomor és az adósságok miatt a lányt már 13 éves korában pásztornak adták. (Ekkor szokott rá a pipázásra is, ami akkoriban (is) főként a férfiak kiváltsága volt.)
A munkáltatója Sulák Móric lett, aki gyakran megerőszakolta és bántalmazta a fiatal lányt, aki 17 évesen teherbe is esett tőle.
A botrányt elkerülendő hozzáadták a helybéli özvegy Rieger Pálhoz, akitől még további öt gyermeke született, közülük azonban csak egy maradt életben (a gyerek további sorsáról az írásokban nincsenek információk). Sorsa sajnos nem vett pozitív fordulatot, hiszen férje Rieger Pál is igen erőszakos ember volt, sokszor bántalmazta a feleségét, Pipás feltehetően ezeknek az élményeknek köszönhetően gyűlölte meg végleg a férfiakat.
Az elmondások szerint már korábban is voltak férfias vonásai és viselkedése is inkább hasonlított egy férfiéra, de férje halála után végleg identitást váltott.
Haját levágta, mellét leszorította, esténként pedig a kocsmában ivott a többi férfival. Szemtanúk és ismerősei állították, hogy ereje is vetekedett egy férfiéval. Többször keveredett szóváltásba és verekedésbe is, ahol volt, hogy fél kézzel vágta földhöz ellenfelét. Saját elmondása szerint csak azért bújt férfiruhába, mert férfiként sokkal magasabb napszámra, jobb fizetségre számíthatott.
Akár ezért, akár a lelki sérülések miatt, akár identitás zavara okán élt férfiként, a környékbeli gazdák szívesen alkalmazták. Elmondások szerint kétszer annyit dolgozott, mint mások és hihetetlen teherbírással bírt.
Ettől fogva tehát a tanyavilágban dolgozott napszámosként, de később “másodállásként” már bérgyilkosságokat is vállalt. Gyakran saját maga ajánlotta fel sanyarú sorsban élő feleségeknek, hogy megszabadítja őket agresszív férjeiktől. Noha csak két gyilkosságot tudtak rábizonyítani végül, feltehetőleg több haláleset is szárad a lelkén.
Az elkövetés módja rendszerint ugyanaz volt, a részeg áldozatokat megfojtotta majd felakasztotta, így álcázva öngyilkosságnak az esetet. A bírósági vizsgálat során kiderült hogy szolgáltatásaiért juttatást is elfogadott például egy alkalommal 100 liter bort, két birkát, de volt hogy sonkát, búzát.
1932-ben indult ellene nyomozás, állítólagosan egy névtelen levél miatt, más elbeszélések szerint egy szóbeszédet követve, megint más leírások szerint pedig egy véletlen családi perpatvar miatti nyomozás kapcsán, mely során az egykori Dobák Antal holttestének exhumálásakor kiderült, hogy a férfit előbb megfojtották és csak utána akasztották fel. A korabeli feljegyzések szerint a feleség tört meg végül a kihallgatások során és így vallotta be. hogy ő adott megbízást Pipás Pistának a gyilkosság elkövetésére.
A legmegbízhatóbb és legmegalapozottabb leírások Veszelka Attila Pipás Pista,az átokházi tanyavilág hóhéra c. könyvéből származnak. A könyv periratok, rendőrségi és bírósági, boncolási jegyzőkönyvek, laptudósítások fölhasználásával követi nyomon az eseményeket. A könyv további vallomásokat is említ, mely szerint egy még régebbi „öngyilkosságról” is bebizonyosodott, hogy Pipás Pista keze van a dologban. Börcsök Istvánt 1919-ben előbb az istállóban akasztották föl, ám mivel úgy vélték, „ott nem lesz jó helye”, a holttestet áthurcolták a „nagykamrába”, s ott újra fölkötötték.
Pipást végül letartóztatták, de először nem tudták, melyik részlegbe zárják: asszonyok közé nadrágos embert nem tehettek, férfiak közé pedig nőt nem. Végül úgy döntöttek, hogy szoknyát adnak rá, amit különösen nehezen viselt. Talán ekkor ért véget igazából Pipás Pista élete és nem a halálakor.
A bíróság 1933-ban Rieger Pálné Fődi Viktóriát kötél általi halálra, Dobák Antalnét életfogytig tartó fegyházra, Börcsök Istvánnét 15 évi fegyházbüntetésre ítélte.
A legenda szerint saját kötelével akasztották fel, azonban az 1933-as feljegyzések szerint a halálos ítéletet nem hajtották végre, mert Pipás kegyelemért folyamodott a kúriához. Azt végül maga Horthy Miklós hagyta jóvá (ennek pontos körülményei a mai napig tisztázatlanok). A sorozatgyilkos így végül 1940-ben, 7 év raboskodás utána a börtönben halt meg.
Sorsának alakulásában minden bizonnyal nagy szerepet játszottak az élete során elszenvedett megaláztatások , a férfiakkal való kapcsolatai és hozzájuk fűződő viszonya
. A gyilkosságok során hajthatta a bosszúvágy az elszenvedett fájdalmakért, de lehet, hogy mindössze csak az értük kapott fizetségért követte el őket. Ma már csak találgatni tudjuk, hogy ezekkel a szörnyű tettekkel szabadította fel önmagában a feszültséget és vett elégtételt valamennyi elszenvedett fájdalomért vagy éppen a fiatal korában elszenvedett traumák formálták és alakították kegyetlen és érzéketlen gyilkossá.
Érdekesnek találtad a cikket? Akkor ne felejtsd el megosztani!
Forrás: Tudnodkell.info