Csak a légi felvételeken, műholdas képeken lehet észre venni az árulkodó jeleket.
Rengeteg rejtély és különféle titok övezi napjainkig a gízai nagy piramist. Annál is inkább, mert sem építésének körülményeiről, sem egyes termekről belső járatokról nem tudunk sokat, és többek között az sem, hogy mi lehetett az eredeti rendeltetésük.
A piramisok, főleg ez a piramis mindig is piszkálta az emberek fantáziáját.
Sokan ősi idegenek egyfajta űrhajójának gondolták, míg mások égből érkezett istenek nyughelyének. Több évezred alatt sem adta meg az összes titkát a tökéletes tájolással rendelkező Kheopsz-piramis.
Egy biztos: az építészek, akik annak idején tervezték majd megépítették, hihetetlen csillagászati tudásról tettek tanúbizonyságot.
Olyanról, melynek nem is lehettek volna birtokában a tudomány mai állása szerint.
A piramisnak van egy másik titka. Mégpedig az, hogy valójában nem teljesen az, aminek látszik. Ezt úgy kell érteni, hogy vannak jelek, melyeket csak a modern érában vettek észre rajta, műholdas és légi felvételeken, felülről.
Speciális fényviszonyok szükségesek ehhez, tehát nem minden esetben, és nem minden napszakban látszik ez a dolog.
A gízai nagy piramisnak ezt a tulajdonságát csupán 1940-ben fedezte fel a brit légierő egyik pilótája, aki gépéből le is fényképezte.
A képeken ugyanis felsejlett, hogy a piramis maga nem négyzet alakú, hanem egy nyolcszög.
Ezt alig lehet ma már észre venni, a tudósok és egyiptológusok szerint nem kizárt, hogy eredetileg egy nyolcszögletű építmény volt, melynek oldalait lekoptatta az idő. Érdekes, és egyben rejtélyes, hogy akármekkora távolságról szemléljük az ókori síremléket, szabad szemmel észrevehetetlen ez a különös építészeti vonás.
Senki nem tudja, hogy ez miért van így, csak találgatnak, és bár léteznek rá különféle elméletek, egyik sem nyert bizonyítást.
A piramis tehát továbbra is számtalan titkot rejteget.
OSZD MEG másokkal is!