Egy nemrég közzétett tanulmány szerint a globális éghajlatváltozás miatt új, minden eddiginél fertőzőbb vírusok és baktériumok jelenhetnek meg Európában, melyek akár egy jövőbeli világjárvány kitörését is okozhatják.
Egyre több szakember és orvos aggódik amiatt, hogy a globális felmelegedés nem csak közvetlenül a bolygó teszi majd tönkre az elkövetkező évtizedekben, hanem komoly veszélyt hoz az emberiségre is.
Az emberi populáció ugyanis roppant törékeny, és számtalan olyan veszélyforrás akad a természetben itt a Földön, mely képes lenne megtizedelni azt.
Elég, ha a különböző világtörténelmi nagy járványokra gondolunk, mint amilyen a spanyolnátha volt, vagy a fekete halál, mely olyannyira sok áldozatot szedett annak idején, hogy egyes becslések szerint Európa lakosságának közel kétharmada ki is pusztult.
A globális felmelegedés már önmagában is baj, hiszen tönkreteszi a bolygót. Azonban nem ez az egyetlen ok, ami miatt fontos lenne megállítani.
A globális felmelegedés megváltoztatja az éghajlatot, mely gyakorlatilag melegedésben fog megnyilvánulni. Ezt a melegedést már mi is érezhettük az elmúlt 5-10 évben.
A meleg éghajlat miatt Európában az utóbbi 3 évben rengeteg olyan faj jelent, meg, melyek korábban nem voltak őshonosak a területen, és inkább a trópusokon, melegebb vidékeken éltek.
Ilyenek például egyes bolhafajták, legyek, cecelegyek, szúnyogok. Ezek egy része pedig fertőzött lehet, méghozzá olyan kórságokkal, melyekre nincs, vagy nem megfelelő gyógyszer áll rendelkezésünkre.
Egyértelműen nőtt az utóbbi időszakban a trópusi megbetegedéseket itt, Európa határain belül elkapó betegek száma, ami szintén azt vetíti előre, hogy a jövőben ezt aligha lehet kivédeni, ha nem teszünk ellene valamit.
A malária, a tífuszok egyes fajtái, de az ebola is egyre gyakoribb lesz. Ez utóbbi például azért nagyon veszélyes, mert jelenleg sem ismerünk olyan univerzális kezelési módot, mellyel a betegekre azt lehetne mondani, hogy 100%-osan felgyógyul.
A vírus halálozási rátája ugyanis igen magas, 60%-a meghal a fertőzötteknek a betegség következtében, méghozzá pokoli belső vérzések és rohamok közepette.
Ráadásul mindennek tetejében ott van a vírusok és baktériumok mutálódási faktora. Vagyis bármikor előfordulhat, hogy az éghalat biztosította terjedéssel a vírus új tulajdonságokra tesz szert különféle mutációk révén.
Ezek a mutációk olyan mutációk is lehetnek, mint például az antibiotikum rezisztencia, vagyis az a képesség, hogy ellenálljanak az antibiotikumoknak.
Ez pedig komoly problémához vezet, hiszen gyakorlatilag olyan vírusok kezdhetnek szabad teret kapni, amire nem létezik ellenszer.
Nemrégiben rénszarvasok jégbefagyott ürülékében találták 700 éves vírusokat, amik szintén beláthatatlan változásokat idézhettek volna elő, és ezeket is a klímaváltozásnak köszönhetően olvasztotta ki magából a föld.
Világjárvány törhet ki bármikor…
A mutálódási faktor sokkal jobb fertőzőképességet is társíthat egy-egy halálos vírushoz, ami gyakorlatilag egy időzített bombává teheti bármelyik vírust.
Elméletben ugyan csekély az esély, de minél nagyobb területen terjed a betegség, annál nagyobb az esély arra, hogy előbb vagy utóbb egy, a vírus számára kedvező mutáció menjen végbe benne.
Ha például az ebola képes lesz szert tenni a tulajdonságra, amivel akár levegőben terjedve is fertőzőképes lesz, akkor hónapok, évek alatt elterjedhetne a Földön, és kipusztíthatná az emberiség felét.
Egyelőre nem tehet mást az emberiség, minthogy figyeli ezeket a vírusokat, és próbál felkészülni a globális felmelegedéssel járó virológiai változásokra.
OSZD MEG másokkal is!