A globális felmelegedés riasztó jelei elérték a Holt-tengert

2016. november 21., hétfő




Elképesztő ütemben zajlik már a Holt-tenger kiszáradása. Nem fogod elhinni, évente hány méterrel csökkent a tenger vízszintje!

A klímaváltozás hajnalán még senki sem gondolta volna, hogy olyan borzalmas hatásokkal kell alig 10-15 év múlva szembenéznünk, mely mára már be is köszöntött, s szinte naponta sokkolja a közvéleményt.

Aggasztó folyamatok

Egyrészt ma már minden napra jut valami borzalmas jelenség, mely a globális felmelegedés számlájára írható, mint a sarki jég drasztikus lecsökkenése, csak az egyes városok felett egyre sűrűbben megjelenő mérgező szmog felhők jelenléte.

Az is kiderült, hogy a tengerek vízszintje a vártnál jóval hamarabb, alig néhány éven belül drasztikus emelkedhet, ami végveszélybe sodorhat rengeteg part menti települést, várost, mint például New Yorkot, Velencét, vagy Sydney-t.

A jégtakaró az Északi-sarkon annyira vékony, hogy már hajókkal lehet elhaladni olyan részeken, ahol korábban még a jégtörő hajókkal is igen nehéz volt közlekedni.

A helyzet súlyosságát az is nagyon jól mutatja, hogy maga a híres színész, Leonardo DiCaprio is készített egy megható és nagyon átfogó dokumentumfilmet a globális éghajlatváltozásról, és annak veszélyeiről.

Az pedig már csak hab a tortán, hogy a hírek szerint Donald Trump, az Egyesült Államok újonnan megválasztott elnöke fel akarja rúgni a korábban Amerika által aláírt klímaegyezményt, mely lehetővé tette, hogy a világ szén-dioxid kibocsájtásának mennyisége a kritikus szint alatt maradjon.

A Holt-tenger is haldoklik

Most úgy tűnik, a Holt-tenger s haldoklik, méghozzá nem is kicsit. Riasztó mértékben, évente egy méterrel csökken a vízszintje.

Vagyis ez azt jelenti, hogy néhány éven belül könnyen elképzelhető, hogy egy óriási kiszáradt tengeri meder lesz a helyén, ahol szétrepedt, kiszáradt föld fogja várni az arra járókat.

Egyes helyeken már fürödni sem tudnak a Holt-tengerhez látogatók. Az embereknek a lubickolás helyett csak zuhanyozás jutott a tengerből kivezetett vízzel, aminek mellesleg az átlagosnál is furcsább szaga van.

A víz szintje évente körülbelül egy métert csökken, és ezért főként az emberek okolhatóak a CNN egyik tudósítása szerint.

Borzalmasan nagy károkat okozott az ember ezeken a területeken is, és az Aral-tó után ez lehet a következő nagy vízterület, mely áldozatául eshet a szárazságnak.

Egyre gyorsuló kiszáradás, elsivatagosodó kontinensek

A kontinensek szép lassan elsivatagosodhatnak. Ráadásul azért aggasztó ez a folyamat, mert az elkövetkező években ez fel fog nagyon mértékben gyorsulni

A gyorsulás azért megy végbe, mert minél több eredetileg neved közeg és vidék szárad ki, annál szárazabb lesz az éghajlat az adott térségben, ami még erősebb „szárító” hatással bír majd.

Nem csak a Kárpát-medence száradhat ki majd a jövőben, hanem Ázsia nagy része, de még Amerika középső része is.

globális felmelegedés globális klímaváltozás tudomány


Megtekintések száma: 81179





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet