A történelem legnagyobb mérgezései, az USA legnagyobb összegű kártérítési pere, és a világ legjobb üzletei a vegyi fegyverektől a génmanipulált kukoricáig.
Korrupció, eltitkolt és hamisított hatástanulmányok és egy nagyvállalat összefonódása az állammal.
A történelem legnagyobb mérgezései, az USA legnagyobb összegű kártérítési pere, és a világ legjobb üzletei a vegyi fegyverektől a génmanipulált kukoricáig.
Korrupció, eltitkolt és hamisított hatástanulmányok és egy nagyvállalat összefonódása az állammal.
Kísértetvárosok
A Monsanto vagyonát a PCB-k, a poliklórozott bifenilek gyártásának köszönheti, és ugyanennek a mérgező vegyületnek köszönheti nyomorát az alabamai Anniston város fekete közössége.
A Monsanto úgy ürítette a PCB-től szennyezett, a gyártás és tisztítás során felhasznált vizet a környező folyókba, hogy annak káros hatásáról már a múlt század ’40-es éveiben tudomása volt, és utána folyamatosan növekvő számú adat állt rendelkezésre a szennyezés okozta problémákról.
Mint az a helyieknek a nagyvállalat ellen indított pere során bizonyítottá vált, a nagyvállalat tudatosan titkolta évtizedekig tevékenységének káros hatásait, hiszen ha ezek az adatok napvilágra kerülnek, a legjövedelmezőbb üzletágának és termékének a végét jelentette volna, nem beszélve az esetleges kártérítési perekről. A Johnnie Cochran sztárügyvéd képviselte felperesek végül megnyerték a pert.
A bíróság az Egyesült Államok történetének legnagyobb összegű kártérítését ítélte meg az áldozatoknak. A PCB-t 1937-től egészen annak 1977-es betiltásáig gyártották. Megdöbbentő, hogy a hatóságok sokáig szemet hunytak a szennyezés felett, hiszen csak feketékről volt szó…
„Narancs ügynök”
A vietnámi háborúban használt lombtalanítószer, az Agent Orange és a dioxinok egészségkárosító hatása ma már közismert tény, Robin több oldalon keresztül ismerteti a Monsanto – legtöbbször eredményes – erőfeszítését a tények eltitkolására, de megtudhatjuk azt is, hogyan úszta meg a vegyipari óriásvállalat a felelősségre vonást a dioxin okozta legnagyobb ismert katasztrófa, a Saint Louis melletti Times Beach városának elpusztulása után.
A vegyipar az 1940-es években dobta piacra azokat a gyomirtókat, melyek gyártási folyamata közben fejlődnek a mérgező dioxinok. Ezeknek a gyomirtóknak a hadi alkalmazása már a felfedezésükkor felmerült, hiszen nagyobb dózisban alkalmasak a mezőgazdasági haszonnövények kiirtására, azaz mesterséges éhínség előidézésére is.
A háborús bevetésre először mégis a vietnámi háborúban került sor, ahol az esőerdőkre szórt lombtalanító szerként alkalmazták.
A vietnámi veteránok között gyakori betegségek és a gyermekeik között gyakori fejlődési rendellenességek létét ma már nem nagyon lehet vitatni, kevesebben tudják, hogy a veteránok által indított perek során derült ki, hogy az Agent Orange-ot gyártó Monsanto tudatosan meghamisította a dioxinok egészségügyi kockázatait vizsgáló jelentéseket és a cég összefonódott a legmagasabb döntéshozói körökkel.
A környezetkímélő magzatelhajtó
A DDT utáni glifozáttartalmú gyomirtók – így a Monsanto-féle Roundup – sokáig úgy éltek a köztudatban, mint biológiailag lebomló, környezetkímélő hatóanyagú vegyszerek, ám ez csak a tényleges hatóanyagra, a glifozátra volt helytálló. Igaz, a tiszta glifozátnak önmagában még gyomirtó hatása sincsen, hiszen nem tud felszívódni a növénybe, ám a segédanyagokkal kombinált glifozát – mint a Roundup – már rákkeltő és magzatkárosító hatású szernek bizonyult.
Sőt, ez öngyilkosok egyik legkedveltebb mérge. Ennek ellenére az amerikai kormány a kábítószer-ellenes harc keretében 300 ezer hektárt permetezett le a kolumbiai kokaültetvények közelében, több százezer embert – jelentős részben amerikai őslakosokat – megbetegítve, élelmiszernövényeket és háziállatokat is elpusztítva, nem is beszélve a vadvilágban végzett pusztításról.
A Monsanto egyik legkelendőbb terméke a saját gyomirtójára (Roundup) rezisztens, génmódosított szójafaj – ezt a növényt a szokásosnál nagyobb mértékben lehet permetezni, hiszen anélkül szívja fel, és tárolja el a hatóanyagokat, hogy elpusztulna tőlük.
A génpiszka visszásságai
A Monsanto szerint a világ nem szorítkozik a Föld legnagyobb vetőmag-előállító vállalatának kártérítési perek szegélyezte vegyipari múltjának ismertetésére, a cég jelenlegi fő profiljának és a transzgén-technológiának a kialakulását is bemutatja.
A génmódosítás is a olyan technikával próbálta a cég elfogadtatni a hatóságokkal és a közönséggel, mint az rBGH-t: olcsó és biztonságos élelmiszert ígért, miközben elhallgatta a kárros tulajdonságokat.
A szerző génmódosítást ellenző álláspontja nem egyszerűen arra épül, hogy korábbi botrányai miatt nem bízik a Monsanto feltétlen ember- és környezetbarátságbán.
A génmódosítás mellett felhozott érvekről a hol hátborzongató krimire, hol ismeretterjesztő kiadványokra emlékeztető könyv olvasása közben rendre kiderül, hogy nem állják meg a helyüket. A teljesség igénye nélkül – csak hogy maradjon felfedezni való a majdani olvasónak is -, álljon itt néhány érv példának.
A Monsanto előszeretettel hivatkozik például arra, hogy termékeinek használatával csökkenthető a növényvédő vegyszerek alkalmazása (arról elfelejtkezik, hogy sokszor a növények maguk termelik a mérget).
A kevesebb rovarölő permetezést igénylő, Bacillus thuringiensis (Bt-) toxint termelő kukorica és búzafajok haszna ugyanakkor erősen kétséges. A MON810 az ellen a kukoricamoly ellen védett, ami hazánkban mindössze 1,5-2 százalék veszteséget jelent a termésből, aminél még a platós IFA-ról is több hullik le szállítás közben. Eközben a már említett glifozát-rezisztens Roundup Ready (RR) fajták elterjesztése folyományaképpen egyre több gyomirtót használ fel a mezőgazdaság.
A RR szójafajták termesztése során 30 százalékkal több totális gyomirtót használnak, mint a hagyományos fajták esetében. A génpiszkált fajok a a biológiai sokféleséget is veszélyeztetik. A mexikói Oaxaca államban található a kukorica genetikai diverzitásközpontja, ám a leggyakoribb helyi kukoricafajta, a criollo ma már RR és Bt génekkel szennyezett.
Olcsó elszegényedés
A könyv számtalan példán mutatja be annak az állításnak a hamisságát, hogy a génmódosított élelmiszer segít a szegénység és az alultápláltság, vagy az éhínségek leküzdésében.
A mezőgazdaságáról híres Argentínában épp a fordítottja történt. A marhatenyésztéséről ismert ország ma tejet importál, a korábban sokszínű mezőgazdaság jellemezte táj ma egyetlen, génpiszkált szójával bevetett mezőnek tűnik és talajerózióval küszködik, miközben a szegénységi ráta 5 százalékról 50-re nőtt és Argentína glifozát-felhasználása 1 millió literről 150 millióra! A mezőgazdaság szerkezetében bekövetkező változások a korábban ismeretlen alultápláltság megjelenéséhez vezettek, amelyet az állam és a vetőmagvállalatok a szója étkezési felhasználásának elterjesztésével próbált ellensúlyozni. A marhacsordák országa ma szójafasírton és szójatejen él.
A mezőgazdaságból élők kiszolgáltatottságát a Monsanto által előállított úgynevezett terminátor-magvak is fokozzák. Az ilyen magvak olyan mérgeket termelnek, amelyek hatására meddővé válnak, s így a második évben a magok nem csíráznak ki, arra kényszerítve a termelőt, hogy minden évben új vetőmagot vásároljon.
A tömegesen előállított olcsó élelmiszer, amivel a génmódosításban érdekelt cégek hitegetnek bennünket, illúzió. A termelési költségek csökkenése csak átmeneti, és részben vetőmagvállalatok, beetetési politikájából, részben a birtokkoncentrációból – az iparszerű mezőgazdaság törvényszerű velejárójából – valamint a földből élők tönkre meneteléből fakadnak.
A mezőgazdaságból kiszorulók lesznek majd azok a munkanélküliek, akik olcsóbban vehetik majd meg azt az élelmiszert, amit korábban maguk termeltek. Szép új világ, a Monsanto szerint.
OSZD MEG másokkal is!