Míg világ a világ, addig lesz fegyver is. És lesz olyan is, aki ebből meggazdagszik!
A fegyveripar a gyógyszeripar és az olajlobbi mellett a másik legnagyobb ipar, amivel az emberek halálán gazdagodnak.
A fegyverekre mindig szükség volt, mivel így rendezte le az ember a konfliktusokat. Tudtad, hogy ezek az eszközök annak idején a csúzlival kezdődtek?
Sőt, ha sporszerűek akarunk lenni, akkor feltehetően egy bot, vagy egy kő volt az első fegyver, amit ölésre használtak.
Végső soron nem is a fegyver ölt először, hanem a GONDOLAT. A gondolat, mely rávette az első embert, aki gyilkosságot követett el, hogy megtegye ezt a borzalmas tettet.
Azóta pedig csak kreativitás kérdése volt, hogy ez a gyilkos gondolat végül egy univerzális, mindenhol és mindenki ellen használható eszközben manifesztálódjon.
A világon a fegvyerek több embet öltek meg, mint a különféle járványok és vírusok, betegségek. A fegyveren elég csak egy ravaszt meghúzni.
Ez benne a legcsábítóbb: nem közvetlenül ölöd meg a másikat. Nem kell „besároznod” a kezed, és puszta kézzel megfojtani valakit, mert ha így lenne, jóval kevesebb háború lenne. Azért, mert az emberek sokszor önmaguktól, ésa bennük rejlő gonosztól is nagyon félnek.
A fegyveripar nagy vívmánya volt az, hogy feltalálták a ravaszt, amit húzogatva bűntudat nélkül olthatunk ki életeket.
De ebben az egészben nem csak a fegyvergyártók bűnösök. hanem mi, emberek is. A mi gyarlóságunkra és agressziónkra építik ugyanis a stratégiájukat.
Amíg nem leszünk képesek észérvekkel, higgadtan, egymással leülve tárgyalni, megbeszélni az érdek-ellentéteinket, addig mindig szükség lesz a fegyverekre.
Elvégre ez a konfliktus rendezésének legjobb módja, nem igaz?
Addig pedig míg egymást irtjuk vele, a fegyveripar uzsorásai vadul számolgatják a bankókat…
OSZD MEG másokkal is!