A Húsvét-szigeten talált rongorongónak nevezett titokzatos írást a mai napig nem sikerült megfejtenie a modern tudománynak.A rapanuik által használt rejtélyes írást még ma sem sikerült megfejteni, mivel túl kevés van belőlük, így a referencia minták alapján szinte lehetetlen meghatározni az írások jelentését. A régészek úgy vélik, hogy egy elveszett civilizáció műve, mely voltaképp feltalálta az emberi írás elődjét, mások úgy gondolják, hogy az ősi időkben látogató idegenekre utaló kód. Vajon mit tartalmazhatnak ezek a szövegek?
Első ízben Eugéne Eyraud francia misszionárius vette észre a különös írásjeleket, írásokat, és ő volt az, aki a köztudatba is behozta ezeket.
Rengeteg fatáblácskát és botot találtak, amiket különös, bizarr hieroglifák tarkítottak.
Ráadásul még furcsább volt az egészben az, hogy olyan állatok rajzai is láthatóak voltak ezeken a tárgyakon, melyek egyáltalán nem voltak őshonosak a szigeten, vagyis a rapanuik soha nem is láthatták ezeket az állatokat.
Valahonnan mégis tudták, hogyan néznek ki, hogyan kell ábrázolni őket.
A rejtélyes rapanui írásban továbbá volt még egy másik furcsaság is: nem találták semmi nyomát annak, hogy létezett volna írásos kollektív rapanui irodalom vagy kollektív emlékezet.
Állítólag régen akadtak olyanok a szigeten, akik képesek voltak ezeket a táblácskákat olvasni, ám mire a kutatók, régésze, és a közvélemény igazán érdeklődni kezdett a leletek, és a titokzatos írás iránt,
már nem volt olyan ember, sem leszármazott, aki birtokában volt annak a tudásnak, mellyel képes lehetett volna olvasni a szövegeket.
Rengetegen próbálták később valamelyest közelebb jutni az írás olvasásához, de nem sok sikerrel. Az eredetének meghatározása is szintén kemény falatnak tűnt, de ebben volt némi ráció, hogy rájöjjenek.
Megdöbbentő hasonlóságok
Az írást más ősi kultúrák hieroglifáival, piktogramjaival vetették össze, hogy lássák, vannak-e egyezések. Megdöbbentő eredmények születtek.
Egyes alakzatok teljesen megegyeztek egy Krisztus előtt III. évezredben virágzó civilizáció mintáival, pecsét lenyomataival. Ez azonban szinte lehetetlen volt, mert nem csak az idő, hanem a távolság is elválasztotta a két civilizációt egymástól.
A magányos, Húsvét-sziget ugyanis cirka húszezer kilométerrel arrébb volt, mint a rejtélyes indus-völgyi civilizáció.
Még zavarba ejtőbb, hogy még a panamai kuna indiánok által használt szakrális képírásokkal is megegyezik a rapanui írás, ennek ellenére mégsem sikerült megfejteni a szövegét.
Sem azt, hogy mi a kapcsolat ezen civilizációk között, melyek térben és időben sem voltak egyszerre együtt jelen.
Elveszett civilizáció?
Egyes feltételezések úgy hiszik, hogy Közép-Ázsiában vlaha létezett egy mára már elfeledett, semmilyen írásos vagy kulturális nyomot nem hagyó civilizáció, mely létrehozhatta az emberiség legősibb írását, mely minden írás elődje lehetett.
Ez az írás később eljutott Indiába, Kínába, és a Csendes Óceán szigetein át Amerikába is.
Egy másik elmélet szerint az írást azért nem lehet megfejteni, mert a rapanuik alapvetően nem származtak sehonnan. Mindig is ott éltek, és a legendás Csendes Óceáni kontinens lakói voltak, mely később elsüllyedt.
Mások viszont úgy vélik, hogy a rapanuik kapcsolatban lehettek az égiekkel, és valójában az írás a földönkívüliekre utal, ezért megfejthetetlen mindmáig.
Sőt, ennél vadabb elképzelések azt feltételezik, hogy az írást már réges-régen dekódolták, mely ősi idegenek látogatásairól mesél, azonban ezeket az információkat titkosították és eltusolták mindaddig, míg az emberiség készen nem áll majd a tényleges kapcsolatfelvételre.