​A járvány azonnali hatása, hogy sosem látott mennyiségű műanyag hulladék árasztotta el a Földet

2020. június 25., csütörtök




Amerikában a járvány kitörése óta 250-300 százalékkal nőtt az egyszer használatos műanyag termékek, csomagolások forgalma - nyilatkozta Antonis Mavropoulos, a 102 ország hulladékfeldolgozóit tömörítő Nemzetközi Szilárdhulladék Társaság szakértője. A megugrás fő felelősei a a koronavírus elleni védekezéshez szükséges kesztyűk, maszkok és arcpajzsok.

A globális eldobhatómaszk-piac forgalma a 2019-es 800 millió dollárhoz képest 2020-ban várhatóan eléri a 166 milliárd dollárt a Grand View Research friss kutatása szerint.

2020 első negyedévében a Kínában megvásárolt összes árucikk több, mint 25 százalékát online vásárolták.

Közben a legtöbb helyen drasztikusan megugrott az online ebéd- és vacsorarendelések aránya. Az amerikai Uber Eats első negyedéves forgalma 54 százalékkal haladta meg az előző év elejének adatát.

A műanyaghulladék mennyiségének megugrásán belül különösen sokat nőtt a szennyezett-fertőzött, speciális kezelést igénylő műanyaghulladék aránya. A

járvány csúcsa táján csak Vuhan városában napi 240 tonna kórházi hulladék keletkezett, a szokásos mennyiség hatszorosa, közölte a kínai környezetvédelmi minisztérium. 

A Fülöp-szigeteki Manilában naponta 240 tonna, Dzsakartában 212 tonna hasonló hulladék keletkezett az Ázsiai Fejlesztési Bank adatai szerint.



Az online kereskedelmi boom is felvet speciális problémákat a szemét abszolút mennyiségén felül is. 

A szállításálló csomagolás gyakran többrétegű, többféle műanyagból készült, amit szinte képtelenség újrahasznosítani.

A járvány ráadásul a lakosság szokásait is rossz irányba változtatta meg. Athénban konkrétan azt találták, hogy a járvány kitörése óta 150 százalékkal nőtt meg a kommunális szemétbe dobott műanyagok mennyisége. 

De az újrahasznosítás ipari oldala is visszafogottabbá vált, néhol egyenesen leállt, mivel sok üzem tulajdonosa ijedt meg attól, hogy a koronavírus potenciálisan 72 órát is túlélhet műanyag felületen. 

Az sem segített, hogy a járvány a mélybe lökte az olajárat, így sokkal olcsóbb lett a műanyagyártás egyik fontos alapanyaga.

Több forrás számolt már be arról, hogy a Temzétől a Hongkong-közeli szigetekig egy rakás helyen tapasztalták az úszó műanyagszemét mennyiségének növekedését. 

De az sem igazán megnyugtató, ha az extra adag műanyag lerakókba vagy égetőművekbe kerül. 

A szegényebb országokban a kidobott műanyagok 93 százaléka nyitott lerakókba kerül, az égetőművek pedig fejletelenek, ezért olyan mikroműanyagokat bocsátanak ki, amikről egyelőre nem tudni, hogy mennyire károsak a természetre és benne az emberekre nézve.

OSDZ MEG másokkal is!


Megtekintések száma: 29972





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet