Nagy csillagászati rejtély oldódott meg.
A Jupitert, a Naprendszer legnagyobb bolygóját gáz alkotja, többnyire hidrogénből és héliumból áll, és nem rendelkezik a Földéhez hasonló szilárd felszínnel.
A Föld jetjeihez hasonló, számos erős jet (nagy sebességű gázkilövellés) áramlik nyugatról kelet felé a Jupiter légkörében, ezek ammóniafelhőket szállítanak magukkal. Ezek a felhők a fehér, a vörös, a narancs, a barna és a sárga árnyalataiban játszó, színes gyűrűkként láthatóak.
A Földön a jetek szerepet játszanak az időjárás és az éghajlati rendszer alakulásában.
Mostanáig keveset tudtak arról a szakértők, mi történhet a Jupiter felhői alatt.
“A kutatók régóta vitáznak arról, milyen mélyre érnek le a jetáramlatok a Jupiter és más gázóriások felszíne alá, és miért nem láthatóak a Nap felszínén”
– mondta el Navid Constantinou, az Ausztrál Nemzeti Egyetem munkatársa.
A NASA Juno nevű űrszondája által gyűjtött bizonyítékok szerint ezek a jetek 3000 kilométerrel nyúlnak le a Jupiter felhői alá.
Jeffrey Parker, az amerikai Livermore National Laboratory, a The Astrophysical Journal című szaklapban megjelent tanulmány társszerzője elmondta, hogy elméletük szerint a jetáramlatokat egy erős mágneses mező fojtja vissza.
“A Jupiter belsejében lévő gáz mágneses, ezért úgy gondoljuk, hogy elméletünk megmagyarázza, miért mennek ilyen mélyre, a gázóriás felszíne alá a jetáramlatok, mélyebbre azonban már nem”
– mondta Parker.
A Jupiter légköre alatt nincsenek kontinensek és hegyek, melyek eltorlaszolnák az áramlatok útját – fogalmazott a szakértő.
OSZD MEG másokkal is!