A Fülöp-szigeteki Kabayan városhoz közeli barlangok ember alkotta üregek, ahol teljesen sértetlen múmiákat találtak, elzárva a világtól. Rengeteg rejtély övezi ezeket a kis ember méretű ládákba gyömöszölt múmiákat, ugyanis nincs egyetértés abban, hogy kik, és hogyan készíthették őket, valamint miért tuszkolták be a tetemeket aprócska ládákba, melyekben épphogy elfértek. Egyes helyi szóbeszédek szerint a múmiák közül épen maradt tetemek egy napon majd újra életre kelnek.
A múmiákat eredetileg a Manilától északra fekvő Kabayan városhoz közeli barlangokban fedezték fel a 20. század elején. A holttestek némelyikét már a felfedezést követően ellopták, a sírrablók azonban az 1960-as évektől kezdve váltak egyre gátlástalanabbá.
A múmiák története
A tudósok egyelőre vitáznak a múmiák keletkezési korán. A legtöbben azt állítják, hogy a holttesteket 1200 és 1500 között mumifikálták az Ibaloi törzs tagjai.
Mások szerint viszont a hagyomány gyökerei i. e. 2000-ig nyúlnak vissza. Annyi bizonyos, hogy a keresztény spanyolok 16. századi hódítása mindörökre véget vetett ennek a törzsi temetkezési szokásnak.
A leletcsoport legnevezetesebb darabja a „nevető múmia”, mely hiánytalanul megmaradt, ép fogsoráról kapta a nevét.
Az ellopott múmiák egy részét később visszajuttatták ugyanazokba a barlangokba, melyekből annak idején eltulajdonították őket, annak ellenére, hogy a rendkívül rossz állapotban lévő barlangokat a nemzetközi műemlék-felügyelet a világ száz legveszélyeztetettebb műemléke között tartja számon.
A Fülöp-szigetek Nemzeti Múzeuma átfogó felmérést készít a múmiákról és az eredetileg azokat rejtő mintegy 50 barlangról. Egyelőre 28 holttestről rendelkeznek adatokkal. A múzeum illetékesei szerint azonban még mintegy 100 múmia lehet a környék több mint 200 barlangjában.
A múmiák rejtélyes titka
A múmiákról számtalan legenda kering. A helyiek óriási erőt, hatalmat tulajdonítottak ezeknek a testeknek, ezért mikor ellopták annak idején a múmiákat, meg voltak róla győződve, hogy az elkövetkező időkben az Ibolai törzs szellemei elátkozzák a vidéket.
Sok rossz dolog történt abban az időben valóban, ez még jobban erősítette a helyiek babonáját. A terület gazdaságilag tönkrement, nehéz időket éltek meg, természeti katasztrófáktól sem mentesen.
Egyesek, akik lemerészkedtek már a szóban forgó barlangba, ahol megtalálták annak idején a múmiákat, különös árnyalakokról, riasztó hangokról számoltak be.
Nem szívesen megy oda le sem ember, sem pedig állat. Érezni egyfajta túlvilági jelenlétet, mintha a halott törzs tagjai még most is ott kóborolnának a barlang sötét járatainak szövevényében.
Túlvilági hadsereg
Akadnak olyan elképzelések, miszerint ezek a múmiák nem véletlenül lettek elraktározva tucatjával – más becslések szerint százával.
Ezek nem mások, mint alvó testek, szellem nélkül. A szellemeik azonban készen állnak arra, hogy egy napon, a megfelelő időben visszatérjenek a hátrahagyott testekbe.
A helyiek között olyan szóbeszéd is terjed évtizedek óta, miszerint egy napon majd valóban visszatérnek a törzs elhunyt tagjai egyfajta túlvilági hadseregként, hogy újra uralmuk alatt tudják a környéket.
Persze ez a csak csontból és bőrből álló múmiák esetében nem igazán elképzelhető, de vannak közöttük nagyon is jó állapotban fennmaradt emberi tetemek is.
Azt tartják, hogy ezen rendkívül jó állapotban megmaradt múmiák valójában ne is halott testek, hanem élők, csupán olyan mély meditációban vannak, hogy a tudat és a lélek egy másik síkban rekedt.
Amint a lélek újra a Földi síkra lép, a testek megelevenednek, újra élettel teliek lesznek.
A Kabayan barlang és annak ijesztő múmiái még sok titkot őriznek, nem adják könnyen múltjukat. Talán egy napon tényleg megelevenednek előttünk, legalábbis a tudománynak, és a történelmi ismereteinknek köszönhetően.