Ha a falak beszélni tudnánk, egy titokzatos, rejtélyekkel teli mesét mondanának el. Különösen igaz lehet az a keleti-öböl mentén futó, kilométer hosszú falmaradványra, melynek rendelétetése, és eredete máig nem ismert. Paranormális eredetűek? Közük lehet a Stonehenge-hez? Az Amerikai nagy fal nyomában.
A Diablo-hegységben régóta kering egy legenda egy hosszú, gigantikus falról, melynek egykoron meghatározó célja és rendeltetése volt, mára azonban inkább titokzatos, misztikus ködbe burkolózik eredete.
Egy sok-sok kilométer hosszú, ősi falmaradvány húzódik a keleti-öböl városai felett, mintha látszólag csak a semmit választaná el.
Ha ezek az ősi falak beszélni tudnának, vajon mit mondanának? Merthogy nem él már egyetlen népcsoport vagy civilizáció sem, mely tudná, hogy mi volt a falak célja.
Semmit sem tudni az egykori építőkről, de még a falak koráról is ellentmondásos információk állnak rendelkezésre.
Akármi is volt a célja, arról lenne valamiféle információ, a régészek mégis hiába kutatják a falak eredetét, csak találgatásaik vannak.
A régészek szerint egyetlen írásos emlék sincs a falakról, és nem szerepelnek egyetlen történelmi feljegyzésben sem.
Mintha nem is léteztek volna, pedig az effajta hosszú falakról mindig marad valamiféle írásos „nyom”.
Pedig a területet már 7000 éve lakják emberek, ezért kizárt, hogy ne vették volna észre falakat, vagy ne tettek volna említést róluk.
Ez a történelmi bizonytalanság lett végül a táptalaja a különféle elméleteknek a falakkal kapcsolatban. Mivel a régészvilág semmit sem tud róluk, ezért több lehetőség is nyitott.
A New Age vallási mozgalom hívői szerint falakat eredetileg különleges lények építették, akik a egy később eltűnő – feltehetőleg elsüllyedő – csendes-óceáni szigetről érkeztek.
Hogy ezek a lények mennyire voltak emberiek, illetve hogyan néztek ki, arról nincs leírás, de feltételezések szerint humanoidok voltak, azaz nagyon hasonlítottak hozzánk.
Más történészek szerint talán mongolok vagy egy nyugat-afrikai népcsoport műve lehet a rejtélyes, több kilométeres fal.
Más elképzelések szerint a fal talán egyfajta védelmi funkciót tölthetett be a partok felől esetlegesen érkező hódító népek ellen. A falak mögül ugyanis könnyen meg lehetett védeni a keleti vidékeket. Ennek azonban némileg ellentmond, hogy a part mentén rengeteg város volt az ősi időkben is.
Ha a védelem lett volna a cél, talán a fal mögé építették volna a városokat, vagy a falat építették volna közvetlenül a városok elé. Így megint csak marad a rejtély, miért ott vannak a falak, ahol.
A falak több vidéken és övezeten futnak keresztül. Magánterületeken, parkokon át, melyekben a vadőrök nem szívesen vezetik el a turistákat, és a hatóságok sem szívesen hozzák nyilvánosságra, hogy pontosan merre futnak a falak, mert félnek a vandáloktól.
Szintén érdekes, hogy a falaktól nem messze egy kőkört találtak annak idején, azonban sajnálatos módon az 1990-es években a nagy ingatlanfejlesztési láz áldozataként széthordták, mikor építési terület lett.
Sokan úgy vélik, hogy ezek a falak talán az angliai Stonehenge-el is kapcsolatba hozhatóak. Ha más nem, már azért is, mert rengeteg rejtély övezi őket.
A kövek alig négy láb magasak, néhol még ennél is alacsonyabbak, ezért azok a teóriák eleve megkérdőjelezhetőek, melyek azt ecsetelik, hogy védelmi funkciója volt a falnak.
Az is rejtély, miért pont kőből építették meg ezeket a falakat fa, vagy agyag helyett, mint ahogyan a környéken más népcsoportoknál tapasztalták egyes leletek esetén.
Furcsa az is, hogy az akkoriban ott élő ősi amerikai népcsoportok kifejezetten idegenkedtek az efféle falak emelésétől, nem volt bevett gyakorlata sem kultúrája.
Megannyi elmélet, mégis egy sem biztos közülük. Vannak, amelyekre több bizonyíték van, van, amelyikre kevesebb, de egyetlen teóriát sem sikerült még elfogadtatni egységes magyarázatként.
Valószínűleg ha újabb leletek kerülnek majd elő a jövőben, talán közelebb kerülünk a falak rejtélyének megfejtéséhez.
OSZD MEG másokkal is!