A hadsereg washingtoni kutatóintézetének vezetőjeként Hilleman sokak szerint bármelyik 20. századi kutatóorvosnál több életet mentett meg, mivel ő fejlesztette ki a kanyaró, a mumpsz, a bárányhimlő, a tüdőgyulladás és az agyhártyagyulladás elleni védőoltásokat is, a 14 ajánlott közül 8-at. Hilleman rájött, hogy egy új, mutálódott influenzatörzs jött létre.
A világ sok egészségügyi intézménye segített neki, így sikerült találni egy kis csoportot, aminek a tagjai túlélték az 1889-es orosz influenzát, és a szervezetükben a vírussal szembeni antitestek alakultak ki.
Hilleman kampányt indított, mondván, szeptemberre az USA-ba érthet a vírus, majd őszre ki is dolgozták a védőoltást. Az oltás nem jutott el mindenhová időben, de valószínűleg milliók életét mentette meg.
(A mostani világjárvány sokkal készületlenebbül érte Amerikát.) Az ázsiai influenzának nevezett H2N2-vírus így 70-110 ezer amerikait ölt meg, a világon összesen pedig 1-4 millió embert, de védőoltás nélkül ez sokkal több lett volna. A legelső világjárvány, a spanyolnátha például a Föld teljes lakosságának 3-5 százalékát irtotta ki.
A hongkongi influenza 1968 és 1970 között szintén megölt legalább egymillió embert, közülük 100 ezret az Egyesült Államokban.
A neve onnan jött, hogy erre is Hongkongban figyelt fel a világ, ahol kb. félmillió ember (az akkori lakosság 15 százaléka) fertőződött meg. A H3N2 A típusú influenzavírus egy olyan törzse okozta, ami a H2N2 vírusból antigéncsuszamlásszal, több altípus génjeit ötvözve jött létre.
A világjárványt okozó H2N2 és H3N2 törzsek is tartalmaztak madárinfluenza-géneket, és az új altípusok olyan sertésekben jelentek meg, amik madárinfluenza és emberi influenza vírusaival is megfertőződtek, majd az átalakult vírus átterjedt az emberre. Ez volt az első H3N2-járvány, bár van rá szerológiai bizonyíték, hogy már a 19. század végén is lehettek H3N2 fertőzések.
A járvány 1968. július 13-án tört ki egy sűrűn lakott (kb. 1235 fő/hektár) nagyvárosi környéken, a tünetek 4-5 napig tartottak. A vírust a hongkongi Queen Mary kórházban izolálták. Júliusra Vietnamban és Szingapúrban is kitört a járvány, szeptemberre elérte Indiát, a Fülöp-szigeteket, Ausztrália északi részét és Európát, a vietnami háborúból hazatérő amerikai katonák pedig Kaliforniába is elvitték. Japánt, Afrikát és Dél-Amerikát 1969-re érte el a járvány.
A vírus által okozott halálesetek száma világszerte 1968 decemberében és 1969 januárjában érte el csúcspontját. Addigra a tudományos és orvosi folyóiratokban közzétették a közegészségügyi figyelmeztetéseket és a vírusleírásokat. Más világjárványokhoz képest alacsony volt a halálozási aránya, 0,5 százalék alatti, így a pandémiás súlyossági indexben 2. kategóriájú betegséggé vált (ahogy az ázsiai influenza is).
Ugyanaz a vírus visszatért a következő években: 1969 végén és 1970 elején, valamint 1972-ben. Az Egyesült Államokban kevesebb ember halt meg ebben a világjárványban, mint a korábbiakban, ennek több oka is lehetett:
Bizonyos fokú immunitást alakulhatott ki az 1957 óta keringő ázsiai influenza által sújtott populációkban. (Az influenza altípusaival szembeni keresztvédettség még kevéssé ismert terület.)
A világjárvány a téli iskolai szünidő idején került lendületbe, így korlátozódott a fertőzés terjedése.
Sokat fejlődött az orvosi ellátás, ami létfontosságú támogatást adott a nagyon betegeknek.
A másodlagos bakteriális fertőzésekkel szemben hatékonyabb antibiotikumok álltak rendelkezésre.
2009-ben már sokkal kevesebb volt a halott
A 2009-es influenzapandémiát egy A típusú, H1N1 altípusú, sertés eredetű új törzs okozta. A mexikói Veracruzban kezdődött, hónapokkal azelőtt, hogy hivatalosan hírt adtak volna róla, a WHO 2009 júniusában világjárványnak nyilvánította. 2009 novemberéig 65 millió védőoltást adtak be több mint 16 országban, és a vakcina hatékonynak bizonyult. Hivatalosan 20 ezer halottja sem volt a járványnak, de a valódi szám ennél jóval nagyobb lehet, mégis csak 150 ezer és 575 ezer közöttire teszik, miközben összesen többen fertőződhettek meg, mint a spanyolnáthától.
Influenzától tartottak, koronavírus jött helyette
Michael Osterholm, a Minnesotai Egyetem epidemiológus kutatója 2018-ban arról írt, hogy drámaian sürgető lenne, hogy az orvostársadalom előálljon olyan influenza elleni univerzális védőoltással, amit nem szezononként kell beadni annak, aki megjelenik a háziorvosánál, hanem világméretű immunizációs kampányokkal mindenkihez eljut, és 10-20 évre általános védettséget biztosít.
Egyelőre mégsem egy influenza, hanem egy új típusú koronavírus okozta az évezred eddigi legsúlyosabb világjárványát, ráadásul két hónappal azután, hogy Donald Trump kormánya felfüggesztette azt a 200 millió dolláros, a pandémiák korai előrejelzését szolgáló programját, aminek a célja pont az lett volna, hogy például kínai, de más országbeli orvosokat is kiképezzenek arra, hogyan lehet felfedezni egy hasonló fenyegetést, és hogyan kell reagálni rá.
A Covid-19 veszélyesebb is a fenti világjárványoknál, mert nagyobb a halálozási arány, és még a vakcvináját is nehezebb előállítani, mint egy új influenzatörzs ellenit, mivel az egymással rokon infleunzavírusok elleni vakcinák fejlesztésére már kialakult egy rutin, van mire építeni az újabb kutatásokat.
A SARS-CoV-2 koronavírus viszont más típusú kórokozó, erre más technológiával, más irányból kell védőoltást fejleszteni, ami hosszabb, bonyolultabb folyamat.
OSZD MEG másokkal is!