A kétmillió éves agyagfigura rejtélye

2016. január 18., hétfő




1889-ben Idahoban egy 2 millió éves szobrocska került elő egy kútból, mely nyugtalanító kérdéseket vet fel az emberiség homályos múltjával kapcsolatban.

Egy kis agyagszobrocskát találtak egy elhagyatott kútban valamikor 1889-ben idaho környékén. A lelet azért lett hamar nagyon jelentős, és óriási vitákat kiváltó, mert egy emberi alakot ábrázolt, és kétmillió éves földrétegből került elő.

Az évmilliós réteget egy bazaltréteg vette körül, és csak később, a lelet megtalálásakor bukkantak rá a tárgyra. 37 millimiéter hosszú, félig agyagból, félig pedig kvarcból készült.

nampa-agyagszobrocska-rajt

A szobrocska furcsasága korában rejlik. Közel 2 millió éves lehet, és látszólag egy ruhás emberalakot ábrázol.

Bár elméletileg lehetséges, hogy egy fiatalabb tárgy lekerüljön egy olyan rétegbe, mely sokkal idősebb annál, a zárt bazaltréteg belsejébe nem tudott volna bekerülni. Idő közben a szoborról kiderítették, hogy egy női alakot ábrázolhat.

Kik készíthették, és miért?

2 millió éve jelent meg Kelet-Afrikában az első ismert, az emberek (Homo genus) közé sorolt faj, amelyet ügyes embernek (Homo habilisnak) nevezünk. Agytérfogata nagy volt testéhez képest - a mai ember agytérfogatának kb. a fele -, két lábon járt és eszközöket készített.

A felegyenesedett ember (Homo erectus) 1,5 millió éve tűnt fel Afrika és Eurázsia nagy részén a korábbi előembereknél testesebb volt, agytérfogata is nagyobb, és ismerte a tüzet, továbbá kavicseszközöket használt. Nagyobb csoportokban élt, telepei akár 50 fősek is lehettek.

nampa-agyagszobrocska

A szobrocska korából adódóan felmerül a kérdés, hogy mi van, ha a Homo genusok közül készíthette valaki? Akkoriból nem tudunk olyan tárgyat, vagy régészeti leletet felmutatni, ami ilyen jól megmunkált "eszközről" szólna. Ami szintén nagyon érdekes, hogy a kvarcért - ami a szobrocska egyik alkotóeleme - több, mint 90 méter mélyre kellett volna ásnia a civilizációnak, aki csinálta.

2 millió évvel ezelőtt az ősember hogyan tudott olyan mélyre lejutni, milyen mechanizmussal, vagy szerkezettel?

A realistább vonulatot képviselők szerint valahol a felszínen találhatták a szükséges anyagokat az agyagfigurához, erre azonban igen csekély az esély a másik tábor szerint. Talán már a kezdetek kezdetén is rendelkeztek valamilyen fajta eszközzel arra, hogy a föld mélyére jussanak. Ez azt feltételezné, hogy az ősember már akkor is jóval fejlettebb volt, mint bárki hitte volna.

Atlantisziak őse

Egy elmélet szerint az Atlantisziak ősei készítették a szobrot, és már akkor is korukat jóval meghaladó kultúrális és technikai fejlettségi szinten voltak.

atlantisz-az-elveszett-civilizacio

Már számtalan olyan régészeti lelet áll rendelkezésünkre, ami alátámasztja azt a nézetet, hogy az ókor és őskor lakói különleges tudás birtokában voltak. Gondoljunk csak az egyiptomi villanykörtére, vagy a Kimbaja repülőszerkezetekre.

Ha így van, akkor újra kell gondolnunk az emberiség történelmét tanító elméleteket, feljegyzéseket, hiszen alapvetésekben tévedtünk. Az ember sokkal hamarabb elkezdett eszközöket használni - talán külső hatásra - és sokkal okosabb volt, gyorsabban fejlődött, mint ahogy hittük volna.

Az Atlantisz-civilizáció mindig is kiváltságos "vérvonal" volt a Földön. A kultúrájuk rejtélyes eltűnése csak tetézi az őket körülvevő mítoszt. mindez idáig még senkinek sem sikerült az elveszett civilizáció nyomára bukkannia.

rejtély rejtélyek


Megtekintések száma: 4118





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet