A koponya, mely átírhatja az emberi történelmet

2016. június 30., csütörtök




A „Pokolárokban” a borneói Niah-barlang nyugati végénél, még 1958-ban, munkások találtak egy emberi koponyát. A tudományos világ lázban égett, amikor kiderült, hogy a lelet körülbelül 4000 évvel idősebb bárminél, mint amit eddig találtak...

A „Pokolárokban” a borneói Niah-barlang nyugati végénél, még 1958-ban, munkások találtak egy emberi koponyát.

Akkoriban a legrégebbi Homo sapiens lelet egy 33.000 éves volt, és a kutatók még tévesen azt gondolták, hogy a modern ember a neander-völgyi ember utódja.

Azonban óriási tudományos vita tört ki körülötte, amikor váratlanul kiderült, hogy 4.000 évvel idősebb az addig ismert legöregebb leletnél.

Ez ugyanis egy roppant kényes következtetést szült, melyre az emberiség nem volt felkészülve: mégpedig azt, hogy a  modern emberek a neandervölgyiekkel párhuzamosan léteztek.

neandervolgyi-modern-ember-koponya

Napjainkban sokan úgy vélik, hogy ez az emberpéldány az őshonos ausztráliaiakkal rokon, de egy friss tanulmány ellentmond ennek.

A Frontiers in Ecology and Evolution folyóiratban megjelent szöveg a koponya eddigi legrészletesebb elemzésével íródott meg.

A különböző populációkhoz tartozó koponyák és a lelet, melyet Mély Koponyaként is ismernek, összehasonlításával arra a következtetésre jut, hogy utóbbi egy olyan embercsoport egy tagjáé lehetett, aki a jelenleg Borneón élő őshonos populációval rokon.

Az eredmény eléggé megdöbbentő, ugyanis azt mutatja, hogy elviekben a borneiói ember alig változott valamit több tízezer éven át. Ez pedig rengeteg evolúciós tényt romba dönthet, ha így van.

mely-koponya

Az antropológusok egy része a koponya vizsgálatát követően arra jutott, hogy a Mély Koponya talán egy fiatal éveiben járó fiúé lehetett. Az ausztrál bennszülöttek egyenes elődje lehetett az ág, amihez tartozott.

Nem csak a népcsoporti besorolás volt téves, hanem a lelet vizsgálata is rendesen félrecsúszott, ugyanis a legújabb vizsgálatok szerint egy nő koponyája volt.

A leletet eddig a kétrétegű migrációs hipotézis fő bizonyítékának tartották. Ezen elképzelés szerint Dél-Kelet Ázsiába vándoroltak az ausztrál és új-guineai őslakosok, majd felváltották őket a mai Dél-Kínából érkező gazdálkodók.

Ezek a legfrissebb eredmények azonban szinte minden aláástak, amit eddig tudtunk a hipotézisről.

Az ausztrál őslakosok Borneóba vándorlása nem valós, valamint a borneói őslakosokat nem váltották fel a mintegy 3.000 éve érkezett gazdálkodók, akik fejlettebb mezőgazdasági technológiákat hoztak magukkal.

neandervolgyi-2

Sokkal inkább úgy tűnik, hogy a helyiek csak átvették ezeket, és nem szélesítették érdemben a genetikai szórást. ha ez teljesen be fog bizonyosodni, akkor alaposan át kell gondolnunk az emberiség evolúciós fejlődésének történetét...

barlang niah Pokolárokban borneiói Pokolárok


Megtekintések száma: 10214





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet