A koronavírus már évtizedek óta jelen lehet és mutálódhat a társadalomban?

2021. január 30., szombat




Egy ijesztő, új elmélet látott napvilágot a vírusról. Végig itt volt "bennünk"?

Virológusok nemzetközi csoportja arra jutott, hogy a SARS-CoV-2-t bizonyosan nem fejleszthették ki laboratóriumokban.

Vizsgálataik eredményei alapján két lehetséges eredettörténettel álltak elő:

a vírus még állati hordozókban fejlődött ki, és onnan jutott át az emberre;

vagy valójában már évekkel, akár évtizedekkel ezelőtt átkerült az emberre, és ott alakult át szép lassan világjárványt okozni képes kórokozóvá.

A tudomány a koronavírusjárvány kitörése óta keresi a választ a SARS-CoV-2 névre keresztelt vírus eredetére. Eléggé az elején járunk, sok még a megválaszolatlan kérdés - például az is, hogy állati rezervoárból terjedt-e át a vírus emberre -, de már a jelenlegi eredmények alapján is kizárható egy népszerű összeesküvés-elmélet:a vírust bizonyosan nem mesterségesen, laborban tenyésztették ki.

Egy, a Nature Medicine folyóiratban március 17-én publikált tanulmányukban a világ tán legismertebb virológusai, afféle vírusnyomozó all-star csapat, Kristian Andersen, Andrrew Rambaut, Ian Lipkin, Edward Holmes és Robert Garry pár izgalmas szcenáriót is felvázolt a vírus eredetével, terjedésével kapcsolatban.

A legizgalmasabb felvetésük mindenképpen az, amely szerinta vírus már évekkel ezelőtt megjelenhetett az emberekben."Elképzelhető, hogy a SARS-CoV-2 elődje átugrott az emberekre, majd emberről emberre észrevétlenül terjedve tett szert új genetikai tulajdonságokra. Ezek az adaptációk tették lehetővé a világjárvány elszabadulását" - írták.

Francis Collins, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet igazgatója szerint ez a fokozatos evolúció "évekig, akár évtizedekig is eltarthatott". Collins maga nem vett részt a kutatásban.

A járvány eredetét kutatva Kínában, ahol decemberben figyeltek fel a rejtélyes tüdőgyulladásos betegségekre, Si Csengli, a vuhani Virológiai Intézet kutatója a Kína és Mianmar határvidékén hegyi barlangokban élő denevérekben megtalálható koronavírusra vezette vissza a SARS-CoV-2 eredetét.

A két vírus génállománya 96 százalékban egyezett, ám a denevérvíusokban nem volt meg az az S-protein, amelyen keresztül az emberi sejtekhez kapcsolódna. Ezt az S-proteint egy kantoni és egy hongkongi kutatócsoport végül jávai tobzoskákban található koronavírusokban azonosította, ez alapján feltételezte több kutató is, hogy a Kínában kedvelt ételnek számító tobzoska lehetett az a közvetítő, amely a denevérek és az ember között közvetítette a vírust.

Csakhogy Lipkin és társai szerint az embereket fertőző SARS-CoV-2-nek van egy olyan mutációja, mely sem a denevérekben, sem a tobzoskákban talált vírusokban sincs jelen - vagyis kevésbé valószínű, hogy állatról terjedt át emberre a mostani járványt okozó változat.

Ez az állatokban talált koronavírusokból hiányzó mutáció teszi alkalmassá a vírus S-proteinjét arra, hogy interakcióba lépjen a furin nevű enzimmel, mely az emberi szervezetben széles körben jelen van. Márpedig vizsgálatuk szerint ez teszi igazán alkalmassá a SARS-CoV-2-t arra, hogy behatoljon az emberi sejtekbe.

Elképzelhető, hogy ez a mutáció még az állati rezervoárban bekövetkezett. Két másik új típusú koronavírusnál, a SARS-ot és a MERS-t okozó koronavírusoknál is ez történhetett, legalábbis az ezek állati forrásának tekintett cibetmacskákban és tevékben található vírusok genetikailag 99 százalékban egyeztek az emberekben terjedő változattal.

A SARS-CoV-2 esetén azonban nincs ilyen direkt kapcsolat, az állatokban található és az embereket fertőző vírus között túl nagy az eltérés. Ezért álltak elő azzal a magyarázattal, mely szerint a most világjárványt okozó vírus valójában már az emberekben fejlődhetett ki abban az időszakban, amikor még feltűnés nélkül terjedt emberről emberre.

Ugyanők arra jutottak, hogy egy ilyen "különös, de nagyon hatékony S-protein struktúrát" még a legrobosztusabb számítógépes modellekkel se tudnának előállítani a koronavírusról jelenleg rendelkezésre álló tudásunk alapján. Vagyis szerintük egészen elenyésző az esélye annak, hogy a SARS-CoV-2-t mesterségesen tenyésztették ki. Szerintük nincs a világon biomérnök, aki pont ezt a módját választotta volna az S-protein hatékonyabbá tételére. Kristian Andersen ez alapján határozottan állítja, hogy "a SARS-CoV-2 természetes eredetű".

A nemzetközi virológus szupercsapat eredményei összhangban vannak a kínai kutatók között leginkább elterjedt véleményekkel. Ezek szerint ugyanis tényleg elképzelhető, hogy a vírus nem is Kínából ered. "Az, hogy Vuhanban bukkant fel a betegség, még nem jelenti azt, hogy onnan is származik" - mondta a South China Morning Postnak Csong Nansan, a kínai kormány járványügyi tanácsadója. 

Egy pekingi kórház orvosa szerint pedig tavaly a világ több országában is rejtélyes tüdőgyulladásjárványokról számoltak be. Ezeknek a felülvizsgálata, illetve az ezekben megbetegedettektől vett minták vizsgálata sokat segíthet a járvány eredetének feltárásában. 

OSZD MEG másokkal is!


Megtekintések száma: 33267





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet