A doktor, aki 2009-2013 között az egyik budapesti kórházban ortopéd sebészfőorvosként dolgozott, műtéti beavatkozásokat is végzett.
Az orvos – jövedelmének kiegészítése érdekében – több betegétől is az egyébként a társadalombiztosítás által finanszírozott egészségügyi ellátásért jogosulatlanul pénzt kért, vagy az általuk önként felajánlott hálapénzt kevesellve, nagyobb összeget kért.
Az orvos többek között arra hivatkozott, hogy a felajánlott harmincezer forintot percek alatt elszórakozza a barátaival, illetve az ötvenezer forint kevés, mert ő gépkocsival jár a Balatonról.
Volt olyan beteg, akivel előre közölte, mennyibe kerül majd a műtét, és volt, hogy a műtét után határozta meg, mennyi pénzt tart elfogadhatónak a beavatkozásért. Előfordult olyan eset, amikor a főorvos felhívta a beteg figyelmét, hogy ne felejtse el, még megy majd vissza varratszedésre, és egyébként is mástól többet szokott kérni. Volt, hogy egy betegének a részletekben történő fizetés lehetőségét is felajánlotta.
Egy másik beteg köszönetképp egy nagyobb értékű könyvet szeretett volna ajándékozni az orvosnak, aki azonban azt visszautasította, egyértelműen utalva arra, hogy a könyv helyett pénzt kér, hiszen a tárgyi ajándékból nem tudja a számára szükséges dolgokat megvenni.
A másodfokú döntés szerint a vádlott nem minősült önálló intézkedésre jogosultnak, ezért a bíróság az elsőfokon kiszabott két év börtönbüntetést egy év hat hónapra mérsékelte, a végrehajtását pedig négy évre felfüggesztette, emellett pénzbüntetést is kiszabott.
A jogerős döntés ellen a Fővárosi Főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Kúriához, amelyben – részletes jogi indokolást adva – kérte az önálló intézkedésre jogosultság, mint minősítő körülmény megállapítását és letöltendő szabadságvesztés kiszabását. A Legfőbb Ügyészség az indítványt fenntartotta, a Kúria pedig helyt adott annak.
A legfelsőbb bírói fórum megállapította, hogy az egészségügyi beavatkozás díját a kórház állapítja meg, azt vagy a beteg vagy az egészségbiztosítás fizeti, az eljáró orvos azonban külön nem kérhet ellenszolgáltatást, mert az jogtalan előnynek minősül. Egy főorvos pedig a beteg irányába önálló intézkedési jogkörrel bír, ezért ha jogtalan előnyt kér, cselekménye súlyosabban minősül.
A Kúria az orvost két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, illetve három évre eltiltotta a közügyektől, valamint az orvosi foglalkozás végzésétől is.