A tuberkulózis ellen kifejlesztett oltásról az utóbbi évtizedekben kiderült, hogy más betegség ellen is védelmet nyújt. Most a koronavírus elleni hatékonyságát vizsgálják több országban is.
Korábbi tudományos bizonyítékok arra utalnak, hogy a BCG-oltásnak jóval szélesebb a védőképessége, és az immunrendszert általánosan felvértezi a legkülönfélébb kórokozók ellen. Ebből kiindulva több államban klinikai teszteket kezdtek a vakcinával, hogy kiderüljön, tényleg jó-e valamennyire az új koronavírus ellen. A tesztekbe bevont első alanyok éppen az egészségügyi szakemberek, és a kísérleteket megkönnyíti, hogy a BCG már 100 éve bizonyítottan elhanyagolható kockázattal járó oltás – írja az Index.
Ausztráliában 4000 orvost, ápolót és egyéb egészségügyi dolgozót immunizálnak a következő hetekben egy randomizált, kontrollcsoporttal végzett klinikai vizsgálat során, és a tesztet a WHO is támogatja.
Hollandiában már a múlt héten megkezdődtek a tesztek, első körben ezer holland egészségügyi dolgozót fognak beoltani a BCG-vel vagy placebóval, és ugyanazt fogják vizsgálni, mint az ausztrálok.
Az Exeteri Egyetemen, illetve a német Max Planck Intézetben is bejelentették, hogy BCG-oltóprogramokat indítanak az idősek körében, hogy azt vizsgálják, a vakcina megvédi-e őket a betegségtől. A BCG nagy előnye, hogy már 100 éve ismert és engedélyezett szer. Ha végül kiderül, hogy az új koronavírus okozta betegséggel nem tud mit kezdeni, akkor is csak előnyére válik mindenkinek, aki megkapja.
A BCG a Bacillus Calmette–Guérin rövidítése. A tbc-t okozó Mycobacteriumok legyengített, de élő törzsét tartalmazza. Úgy tűnik, a BCG-oltás hatása nem teljesen specifikus a tbc-re, hanem számos más, akár a Mycobacteriummal köszönőviszonyban sem lévő kórokozóval szemben is ad bizonyos fokú védelmet. Ez rendkívül ritka, hiszen a legtöbb vakcina kizárólag azt a vírust vagy baktériumot hatástalanítja, amelynek receptoraihoz specifikusan kötődni tud.
Ugyanakkor az elmúlt négy évben már számos olyan eredmény született, amelyek alátámasztják, hogy a BCG általánosan hatékonyabbá teszi az immunrendszert.
A feltételezések szerint a bőr alá adott BCG-oltás még hónapokig aktív marad a szervezetben, és a veleszületett immunitást tréningezi, ami miatt az általánosan erősebbé válik a legkülönfélébb kórokozók ellen.
Magyarországon 1954 óta kötelező minden egészséges kisbabának a BCG-oltás, amit néhány napos korukban meg is kapnak. Viszont az 1954 előtt születettek (vagyis a 65 évnél idősebbek) nincsenek tömegesen beoltva. Ráadásul éppen ez az a korosztály, amelyre egyébként is sokkal veszélyesebb a koronavírus-fertőzés.
Noha esély van arra, hogy a BCG-oltás enyhítheti a tüneteket, az valószínűtlen, hogy teljes védettséget adna a fertőzés ellen.
OSZD MEG másokkal is!