A kristálykoponyák rejtélye: senki sem tudja, hogyan hozták létre őket, és mi célt szolgáltak!

2018. június 3., vasárnap




Egyesek szerint egy minket megelőző civilizáció hagyatéka, mások szerint ősi műtárgyak, vagy idegenek csontjai...

A kristálykoponyák – amint nevük is mutatja – olyan kvarc- vagy egyéb kristályból kifaragott szobrok, amelyek emberi koponyát formáznak.

Koruk változó, a legősibbek mintegy kétezer éve készültek, az újabbak 100 éve, és napjainkban is előállítanak ilyeneket, bár gyaníthatóan más célból, mint korábban, elsősorban a kereskedelem, turizmus hajtja őket.

A kristálykoponyák rendeltetése nem ismert, számos feltételezés él velük kapcsolatban. Vallási rítusok, varázslatok és egyéb szertartások kellékeinek tartják őket, sokan a földönkívüliekkel is összefüggésbe hozzák létezésüket.

Nem egyetlen kristálykoponya létezik, bár valóban a Mitchell-Hedges-féle az egyik legismertebb, legtökéletesebb, legtalányosabb darab.

F .A. Mitchell-Hedges régész 1924-ben egy ősi maja város, Lubaantum (a mai Belize területén) feltárásán dolgozott, amikor vele lévő 17 éves Anna lánya valami csillogást vett észre. 

Egy kicsiny, de életnagyságú kristálykoponyát találtak, melyről azonban hiányzott az állkapocscsonti rész. Ezt három hónappal később, a koponya többi részétől mintegy 7, 5 méternyire találták meg.

A Mitchell-Hedges-féle koponya az egyetlen, amely két darabból áll, az összes többi esetében a fogakat csupán rávésték a tömör koponyára.

E lelet esetében azonban az állkapocs a valódi csontos koponyához igen hasonlóan illeszthető a többi részhez, és így a száj nyitása-csukása is megoldható.

A kvarckristályból készült koponya tömege, 5, 2 kg, 12, 7 cm magas, 17, 8 cm hosszú és 12, 7 cm széles. Anatómiailag különösen élethű, csupán egy-két pontatlanság van rajta. A kerekded szemgödör és lapos szemöldöki csontperem alapján női koponyát formáz.

1970-ben Frank Dorland restaurátor engedélyt kapott, hogy alapos laboratóriumi vizsgálatnak vesse alá a kristálykoponyát.

Kiderült, hogy az állkapocs és a koponya többi része ugyanabból a kvarckristály-tömbből származik. Nagy meglepetésre az is feltűnt, hogy az egész koponya a kvarc kristálytengelyének irányát figyelmen kívül hagyó módon készült, holott ez a tengely határozza meg, hogy a kifaragás során mekkora eséllyel reped meg a kristály.

Dorland a legalaposabb mikroszkópos vizsgálattal sem fedezett fel karcolásnyomokat a koponyán, ami kizárja annak a lehetőségét, hogy fémeszközökkel munkálták volna meg.

Ez annál is kevésbé valószínű, minthogy a kvarckristály Mohs-féle keménysége 7, amelynél az általunk ismert összes fém puhább. Az egyetlen ma elképzelhető anyag, amellyel megmunkálhatták, a gyémánt.

Számos tudományosan megmagyarázhatatlan jelenségről számolnak be azok, akik közel kerültek a Mitchell-Hedges-féle kristálykoponyához.

Többen elmondták, hogy képes színét változtatni, hangot és illatot kibocsátani, szemüregébe nézve pedig némelyek régi épületeket, embereket láttak.

Egyszóval a koponya szinte minden érzékszervre képes hatni, ami a mai nyugati természettudományos fogalmakkal nem magyarázható.

A Mitchell-Hedges-féle koponyával és általában a kristálykoponyákkal foglalkozó irodalom többezer oldalra rúg, így ez a rövid összefoglaló természetesen nem lehet teljes.

Ki-ki saját világnézete, meggyőződése alapján gondolhatja igaznak a számos magyarázati lehetőség valamelyikét a titokzatos eredetű, célú és képességű koponyával kapcsolatban.

OSZD MEG másokkal is!

rejtély rejtélyek megmagyarázhatatlan idegenek kristálykoponyák


Megtekintések száma: 15098





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet