A kútba dobott kisbabák: a borzalmas görög rejtély

2016. december 8., csütörtök




Az 1930-as években feltárt agora mellett épített kútban rengeteg, kisbabáktól származó csontmaradványt találtak. Azóta él a rejtély, és különféle legendák terjednek a kútba dobott kisbabák átkával kapcsolatban.

Létezik egy hely Görögországban, ahol a görögök egyik sötét titka hever, méghozzá egy igen mély kútban, Athéntől nem messze, agora mellett.

Hátborzongató felfedezés

Itt ugyanis a régészek az 1930-as években olyan dologra bukkantak, amitől felállt a hátukon a szőr. Ennél borzasztóbb dologgal ugyanis még soha azelőtti életünkben nem találkoztak és valószínűleg még utána sem.

Egy kút maradványait találták meg, melyet akkorra már betemettek. Ahogyan a régészek és a kincsvadászok elkezdtek egyre lejjebb ásni, iszonyatos dolgok kerültek elő a föld alól.

Egyre több kutya, és kisgyermek csontja. Méghozzá tetemes mennyiségben. Mire leértek a kút aljára, addigra több száz kisbaba csontmaradványai kerültek elő. Ez annyira sokkoló volt, hogy több, az ásatásban résztvevő munkás elhagyta az ásatást, és többé nem tértek vissza.

Kisbabák átka

Ez idő tájt terjedt el a helyiek és az ásatást végzők között az a szóbeszéd, hogy a kúton átok ül, és azok, akik feltárták, vagy ebben részt vettek, szörnyű balszerencsés életet fognak ezek után élni.

Ennek hatására még kevesebben akartak már részt venni az ásatást segítő, később a katalogizálást megkönnyítő munkálatokban, ugyanis sokan féltek az átoktól.

Sokan a démonok, vagy a Sátán kútjaként is emlegették, mely egyfajta lélektemetőként funkcionálhatott régen, amikor még friss kisbabák holttesteit dobták bele a feneketlen kútba.

Több évtizedes rejtély

Nagyon régóta rejtély, hogy pontosan mi történhetett, mire is szolgálhatott a kút, és miért találtak ennyire sok csecsemő csontvázat a mélyén.

A kutatók már a leletek 1930-as évekbeli felfedezése óta próbálták megfejteni a titkot, hogy az ókori athéniak miért dobálhattak újszülötteket a kútba. Eleinte vallásos rituáléra gyanakodtak, de voltak olyan elméletek, miszerint egy sátánista szertartás helyszíne lehetett.

Sokáig egészen biztosnak látszott aztán egy olyan teória, mely szerint a kisbabákat azért dobták be tömegével a kútba, mert valamiféle pusztító járvány vihette el őket, ami kifejezetten a kisbabákra volt veszélyes.

Talán megvan a megoldás

Az elmúlt években aztán újra elemezték a csontokat, és a történelmi dokumentumokat az adott korból, hátha közelebb jutnak a megoldáshoz, és megfejtik a kútba dobott kisbabák vérfagyasztó rejtélyét.

Fényt derítettek arra, hogy a csecsemők egyike sem szenvedett erőszakos halált, tehát nem feláldozták, vagy megölték őket, hanem természetes módon halhattak meg. Ilyen számban azonban nem halhattak meg csak úgy, ezért újra képbe került egy fertőzés lehetősége.

A csecsemők maradványainak áttanulmányozása során az is kiderült, hogy 450 csecsemőt dobtak összesen a kútba.

A kormeghatározás nagyjából a Kr. e. 165 – Kr. e. 150 közötti időszakra tette a csontmaradványok korát. Kiderült, hogy a legtöbb kisbaba egyhetesnél fiatalabb volt.

Legalább egyharmaduk bakteriális agyhártyagyulladásban hunyt el. Ez a fertőzés akkor lép fel a leggyakrabban, ha a köldökzsinórt nem steril tárggyal vágják el.

Borzalmas halált haltak, de akkoriban ezt a betegséget nem voltak képesek sem gyógyítani, sem pedig kezelni, így a beteg gyerekeket feltételezhetően a kútba lökték abban a tudatban, hogy úgysem élték volna túl a következő napokat.

A kisbabák tetemeit magába temető kút tehát nagy valószínűséggel elárulta a titkait. Egy mélységesen szomorú esemény fájó mementója. Egy olyan tömegsír, ahol kis emberek halott álmaiból táplálkozik a föld.

rejtély rejtélyek bizarr történelem ijesztő durva borzalom


Megtekintések száma: 31640





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet