Állítólag a tapasztalt meditációt végző egyének képesek az atomi részecskékre hatni. Tényleg ki tudunk hatni az anyagra és a térre pusztán gondolataink segítségével? A válasz megdöbbentőbb, mint hinnénk, és tudományosan is igazolták!
Az egyik legnagyobb rejtély a kvantumfizikában a megfigyelő szerepe, és az, hogy a megfigyelő tudatában van-e a megfigyelésnek, valamint ténylegesen folyik-e a megfigyelés.
Ugyanis kvantumfizikai szinten olyan megdöbbentő dolgokat fedeztek már fel, melyet talán el sem hinnénk.
Ehhez bele kell picit mélyednünk a kvantumfizikába is, de nyugalom, nem megyünk túl messzire! A klasszikus fizika látószögéből a fényt hullámok alkotják. Planck kvantumelmélete szerint azonban a fény viselkedése olykor eltér ettől a szemléletmódtól: úgy viselkedik, mintha anyagi részecskékből állna, csak kvantumokban bocsátható ki és nyelhető el.
Másfelől pedig Heisenberg határozatlansági elve arra utal, hogy a részecskék bizonyos szempontból hullámok módjára viselkednek: nincs határozott helyzetük, hanem valamilyen valószínűség-eloszlással „szétkenődnek”.
Nos, a híres kettős-rés (vagy két-rés) kísérletek során olyan dolgokra jöttek rá a fizikusok, melyek enyhén szólva is megdöbbentően, és a feje tetejére forgathatják az egész világunkat.
A kétrés kísérletre még középiskolából emlékezhetnek az olvasók. Ezzel indul a kvantum fizika és nagyjából arról szól, hogy egy elektron vagy foton vagy bármilyen apró részecske is képes hullámkén és részecskeként is viselkedni. Ez még nem minden.
Ugyanis az apró részecske hihetetlen módon akkor is kölcsönhatásba léphet önmagával ha önmagában halad át az apró rések egyikén, melyből aztán kialakul az interferencia-kép.
vagyis, bármennyire is nehéz ép ésszel felfognunk, de a a dolgok csak akkor léteznek, ha odafigyelünk rájuk. Amint levesszük róluk a szemünket, valószínűség hullámokká lesznek, és amint megint visszanézünk rájuk, a hullám összeomlik és ismét részecskét találunk ott ahol az előbb még nem volt semmi.
kanalhajlitas A kettős-rés kísérlet akár a kanálhajlítás jelenségét is bizonyíthatja. Persze sok a csaló, és az ügyes trükk, de a paranormális kutatások szerint az esetek egy része autentikus (valós)[/caption]
Ez éppen olyan, mintha előre kiszámolná nekünk a rendszer, hogy éppen mit látunk, illetve figyelünk-e.
Sokan ezért úgy vélik, hogy a kettős-rés kísérlet – melynek eget rengető eredményeit azóta sem sikerült 100%-osan megmagyarázni – egyfajta megdönthetetlen bizonyítéka arra, hogy szimulált világban élünk.
Azonban egy másik elképzelés szerint a kettős-rés kísérlet arra bizonyíték, hogy a megfigyelő – valamilyen módon – gondolataival képes kihatni az anyagra, az atomi részecskékre, és a világra.
Amit ezután fogunk körbejárni, még ennél is megdöbbentőbb, már-már hátborzongató lesz.
Térjünk vissza egy kicsit még a kettős-rés kísérletre. Sokaknak felmerül a fejében a kísérlet kapcsán, hogy talán a megfigyelést, vagyis pontosabban a mérést végző szerkezet hathat ki az egész kísérlet eredményére. Ez azonban bizonyíthatóan nem így van.
Észrevették ugyanis, hogy ha a mérés eredményé megsemmisítik a mérés után, a részecske ugyanúgy hullámként viselkedik mintha meg sem mérték volna.
Amikor viszont nem semmisítik meg az eredményt akkor a valószínűségi ábra helyett két csík jelenik meg, mintha kis golyóként viselkedne a részecske.
Ez azt jelenti, hogy ugyan mindkét esetben mérnek, de csak akkor látunk két csíkot, ha tudhatjuk valaha is hogy ténylegesen melyik résen ment át.
Ez szinte egy az egyben bizonyítja azt, hogy a tudatunk hat a mérés eredményére.
A tudatunk képes lenne manipulálni a környezetét? Az anyagot átalakítani, mozgatni? Talán a híres meditációra képes, magas fokon tanult sámánok, szerzetesek is éppen eme tudományos magyarázatból képesek a levegőben lebegni, vagy tárgyakat levitáltatni?
Egyre többen úgy vélik, hogy az elme ereje nem szűnik meg fejünk és koponyánk határvonalával. Mi több, az elme roppant erős módon képes kihatna a világunkra.
Átvitt értelemben az elménk mindig is képes volt alakítani a világ sorsát, hisz gondoljunk bele: Hitlert egy gondolat vezérelte, és képes volt megváltoztatni Európát, igaz rossz értelemben.
Minden tettet, cselekedetet egy gondolat vezérel. Azonban szenzációs lenne, ha kiderülne, hogy a gondolatnak fizikai ereje is van az anyag felett.
Konkrét esetekre, érzékelhető jelenségekre számtalan alkalommal volt már példa a történelem folyamán.
Egy orosz nő, Nina Kulagina képes volt tárgyakat mozgatni elméjével.Tibetben pedig egy múmiáról derült ki, hogy még él, és egy 200 éve mély meditációban lévő szerzetes teste.
Ráadásul ez a jelenség az emberiség egyedfejlődésének kezdete óta jelen van. Már az ókorban is feljegyeztek néhány olyan “varázslót”, akinek sikerült kisebb-nagyobb tárgyakat elmozdítani anélkül, hogy hozzájuk ért volna.
Pedig az is tény, hogy minden korban volt néhány különleges képességű ember. Így ma is élnek köztünk ilyenek. Tibetben azonban ezt már természetesnek veszik, és “gyakorolják” is.
Sőt, állítólag arra is képesek, hogy ha egyszerre sokan koncentrálnak egy közös idő- és térpontra, akkor még a sok mázsás sziklatömböt is képesek elmozdítani.
A telekinézis, és az elme erejének kutatása hosszú, rögös út volt az emberiség történetében, de még ma sem tettek pontot a kérdés végére. Nehéz megmagyarázni, a tudomány nem képes rá, ugyanakkor cáfolni sem képes.
OSZD MEG másokkal is!